A háború láthatatlan pusztítása: milliárdokban mérhető a klímakár
Az ukrajnai háború nem csupán emberéletek millióit tette tönkre, hanem jelentős környezeti károkhoz is vezetett. A konfliktus során az elmúlt négy évben több mint 300 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami körülbelül Németország éves szén-dioxid-kibocsátásának felét jelenti. Ez a megdöbbentő mennyiség rávilágít arra, hogy a háborús cselekmények milyen hatással vannak a globális klímaváltozásra.
Az éghajlati és környezeti károkért Ukrajna több tízmilliárd dollár kártérítést követel Oroszországtól. A kéréseik között szerepel a környezeti újjáépítés finanszírozása is, amelyet a 2023 novemberében Belémben tartott éghajlatváltozási konferencián (COP30) nyújtottak be, itt 57 milliárd dollárra becsülték a kártérítési igényüket.
Az IGGAW (Üvegházhatás mértékét kutató kezdeményezés) legfrissebb jelentése is hangsúlyozza, hogy a háború következményei messze túlmutatnak a közvetlen emberi tragédiákon. Az általuk végzett kutatás szerint a kibocsátás több mint egyharmada (37%) közvetlenül a katonai tevékenységek, például harci repülőgépek, hadihajók és harckocsik üzemanyagfelhasználásából adódik.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy a háborúval összefüggő erdőtüzek és más tűzesetek felelősek a teljes szén-dioxid-kibocsátás közel egynegyedéért, amelyek a frontvonalak közelében, valamint a határ melletti régiókban jöttek létre. Ezek a tüzek jelentős mértékben növelték a levegőbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét, közvetlenül hozzájárulva a konfliktus környezeti hatásaihoz.
Ukrajna tehát nem pusztán a háború humanitárius következményeivel foglalkozik, hanem a globális klímaváltozásra gyakorolt hatással is, amelynek következményei mindannyiunkat érintenek. A károk felmérése és a kárpótlási igények benyújtása rámutat arra, hogy a felelősöknek nemcsak a háborús cselekmények következményeivel, hanem a környezeti hatásokkal is szembesülniük kell.
