Vezetői részvényeladások a Mol ügyében: Vizsgálat a Magyar Nemzeti Bank részéről
Friss fejlemények látnak napvilágot a Mol Nyrt. körüli események kapcsán, ahol a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) közérdekű bejelentéssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a Mol időben tájékoztatta-e a piacot a Barátság kőolajvezetéken történt olajszállítások leállásáról, és hogy fellelhetők-e jegyzett bennfentes kereskedés gyanújára utaló bizonyítékok.
A mára már több mint egy hónapja zajló események különösen figyelemfelkeltőek, hiszen az érintett időszak kulcsnapjai között szerepel január 27., amikor orosz dróntámadás érte a Barátság vezetéket, amivel kapcsolatban a Magyar külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a vezetéket nem érte kár, de a helyzet mégis kockázatot jelentett a régió energiaellátására. Ugyanezen a napon a Mol pénzügyi vezérigazgató-helyettese közel 30 ezer Mol részvényt adott el, amikor a vállalat árfolyama 3910 forinton zárt. Az árfolyam azóta jelentősen csökkent, és mostanra a Barátság vezetéket ért támadás következtében 3500 forint körüli szintre esett vissza.
Furcsa egybeesés, hogy február 13-án, amikor a Bloomberg híranyaga alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Barátság vezetéken január 27. óta nem érkezett olaj, a Mol-nak 17 napról volt tudomása, amelyet követően február 16-án bejelentették a stratégiai olajkészletek felszabadítását. A TEBÉSZ álláspontja szerint a többhetes leállást a Molnak kötelező lett volna nyilvánosan bejelentenie, amely viszont nem történt meg.
A Mol vezetői e közben jelentős mértékű részvényeladásokat hajtottak végre, amelyeket időpont szerint a következőképpen rögzítettek:
- Január 27: Székely Ákos, pénzügyi vezérigazgató-helyettes – 29 852 darab
- Január 29: Ratatics Péter, fogyasztói szolgáltatások ügyvezető – 52 795 darab
- Február 2: Anthony Radev, igazgatósági tag – 160 072 darab
- Február 6: Járay Zsigmond, igazgatósági tag – 150 620 darab
A folyamatban lévő vizsgálat úgy tűnik, egyre több kérdést vet fel, hiszen a TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor külön kiemelte, hogy komoly vészhelyzetként kellene tekinteni már egyhetes kiesést is. A bejelentkezett alacsony árfolyam-ügylet tovább küszöböli a jelentős jogi következményeket, hiszen a Mol tőzsdei kommunikációja mindig az aktuális jogi előírásoknak kell megfeleljen.
A vizsgálat eredményei komoly következményekkel járhatnak a Mol vezetői számára, amennyiben kiderül, hogy a döntéshozók birtokában voltak az információnak, azaz tisztában voltak a szállítási problémákkal, mielőtt jelentős részvényeladásokat végeztek volna. A bennfentes kereskedés a Magyar Büntető Törvénykönyv értelmében megfelelően fontos ügy, amely 3-5 éves szabadságvesztést is vonhat maga után a felelősökre nézve.
Ez az ügy továbbra is közel került a közérdekhez, hiszen nemcsak a Mol és annak vezetői sorsáról beszélünk, hanem a befektetők bizalmának megőrzéséről és a tőzsdei piac tisztaságáról is.
Az események alakulása és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata sokak figyelmét felkeltette, különösképpen a befektetők körében, akik igyekeznek megérteni ezt a komplex helyzetet. Az elkövetkező hétek döntőek lehetnek az ügy kimenetele szempontjából.
