Hatalmi dráma északon: borulhat a kormány, a szélsőjobb már a miniszteri székekre hajt
Vasárnap sorsdöntő választásra készül Svédország. A radikális gyökerű Svéd Demokraták most először kerülhetnek be a kormányba: a párt 2022 óta kívülről támogatja a jobboldali kabinetet, Ulf Kristersson miniszterelnök pedig már azt is megígérte, hogy győzelme esetén miniszteri posztokat ad nekik, a migrációs tárca is szóba került. A párt támogatottsága néhány órával a választások előtt majdnem 20 százalék körül áll.
A Svéd Demokraták története egészen a neonáci szélsőjobbig nyúlik vissza, 2025-ben azonban bocsánatot kértek korábbi radikális, sőt antiszemita nézeteik miatt. Már az a kérdés, hogy a mostani mérsékelt kormány külső támogatóiból koalíciós partnerek lesznek-e, ehhez előbb Kristerssonnak ismét el kell nyernie a bizalmat.
Négy év alatt átírták a politikai napirendet
A 2022-ben létrejött jobboldali kormány sok olyan ügyben lépett, amely korábban inkább a Svéd Demokraták kedvenc témája volt. Szigorították a bevándorlási szabályokat, nőtt a kiutasítások száma, szigorúbbak lettek a jóléti juttatások feltételei, és határozottabb lett a bűnügyi politika. A menedékkérők száma negyvenéves mélypontra esett, a halálos lövöldözések száma pedig jelentősen visszaesett, bár a szervezett bűnözés továbbra is virágzik.
A legnehezebb helyzetbe a szociáldemokraták kerültek: a svéd baloldal is jóval szigorúbb lett, mint korábban. Aki ma a svéd politikát figyeli, aligha ismerne rá arra az országra, amely 2015-ben több mint 160 ezer menedékkérőt fogadott be egyetlen év alatt.
Malmöből kicsit másképp néz ki Svédország
A választás egyik érdekes helyszíne lehet a déli Malmö, ahol a lakók több mint egyharmada Svédországon kívül született. A jobboldal számára Malmö az integrációs politika kudarcának példája, ám a helyi tapasztalatok szerint sokakat a migrációs vita helyett inkább a megélhetés, a munka és az egészségügy állapota foglalkoztat.
A svédországi muszlim közösségekben eközben folyamatosan szerveződik az ellenállás: a bevándorlásról és az iszlámról szóló közbeszédet egyre ellenségesebbnek érzik.
A szélsőjobb akkor is nyerhet, ha veszít
A friss felmérések alapján a baloldali blokk ugyan vezet, de előnye kicsi: a baloldali pártok 50,8, a jobboldaliak 47,6 százalékon álltak. A baloldali formációk között ugyanakkor komoly nézetkülönbségek vannak, a Centrum Párt például nem is nagyon szeretne egy kormányban ülni a Baloldali Párttal.
A jobboldalon jóval tisztább a helyzet: már előre megszületett a megállapodás a Svéd Demokratákkal. Ha Kristersson nyer, a párt miniszteri posztokat kaphat, és Jimmie Akessonék akár a Mérsékelt Pártot is előzhetik.
Az euró kérdésében viszont alig mozdult valami: Svédország 2003-ban népszavazáson utasította el a közös valutát, és azóta sem változott meg a többségi álláspont. A választási vita nem is az euróról, inkább arról szól, hogy mire költsék az állam pénzét. Vasárnap az derül ki, hogy folytathatja-e Ulf Kristersson a kormányzást, vagy Magdalena Andersson visszatér a miniszterelnöki posztra.
