Az orosz energiáról való leválás: Túlélhető, de súlyos ára van
Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője és a korábbi energiaügyekért felelős államtitkár, az otthoni energiatárolás egy új dimenziójáról beszélt. Magyarországon már több mint 320 ezer háztartási napelemes rendszer üzemel, és a folyamatos növekedés tükrözi az energiatárolás iránti keresletet is, mivel tízezrek pályáznak akkumulátorokra. A kérdés, hogy az energiatárolás valóban elősegíti-e az energiafüggetlenséget, vagy csupán egy illúziót nyújt. Kaderják véleménye szerint a teljes önállóság megvalósítása szinte lehetetlen, ám a megújulók és a tárolási lehetőségek alapvetően hozzájárulhatnak Magyarország energiaimport-függőségének csökkentéséhez.
A pályázati lehetőségek között kiemelkedik az Otthoni Energiatároló Program, amely a napelemes rendszerekhez akkumulátorokat szeretne párosítani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy már 75 ezren pályáztak, így a kormány a keretösszeg emelését fontolgatja. A támogatási program lehetőséget ad arra, hogy a háztartások a megtermelt villamos energiát a lehető legmagasabb arányban felhasználhassák, ami hozzájárul a lokális energiaszuverenitás növeléséhez.
Kaderják Péter hangsúlyozza, hogy a háztartási energiatárolás önmagában nem elegendő a fenntarthatóság eléréséhez, de kulcsszerepet játszik a villamosenergia-rendszer dekarbonizálásában. Magyarország az előrejelzések szerint 2024-re a megtermelt villamos energia 25%-át, 2025-re pedig 28%-át napenergiából kívánja előállítani, ami európai és globális szinten is kiemelkedő erőfeszítés.
A pályázat során 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre a jelentkezők számára. A program különösen vonzó lehet azoknak, akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel, mielőtt a szaldóelszámolás keretei megváltoznának. Ezáltal a pályázati nyertesek felkészülhetnek arra a kihívásra, ami a szaldó megszűnése után vár rájuk.
A megújuló energiaforrások használatának növelésével nemcsak a fosszilis import csökkenthető, hanem a klímavédelem is elősegíthető. Kaderják Péter elmondta, hogy a magyar villamosenergia-rendszer nettó importaránya a 2020-as stratégiában 25-30% között változott. Azóta a napenergia-hasznosítás fokozatosan csökkentette az import mértékét, és egyre több olyan időszak van, amikor Magyarország nettó exportálóvá válik az áramdömpingben.
Az energiafüggetlenség teljes megvalósítása szerintem nem célravezető, de a tudatosan kihasználható hazai energiaforrások maximális kihasználása elengedhetetlen. Az orosz energiahordozóknak való leválás tekintetében Kaderják hangsúlyozza, hogy a folyamat túlélhető, de komoly gazdasági árat követel. Változatos forrásokból érkezik földgáz Magyarországra, de a költségnövekedés elkerülhetetlen, amennyiben teljes mértékben meg kívánják szüntetni az orosz importot.
A következő évtized legnagyobb kihívása a magyar energiarendszer számára a biztonságos, megfizethető és minimalizált káros kibocsátású működés biztosítása marad, figyelembe véve a megújuló energiaforrások dinamikus növekedését. Az energiatárolás kaszkádja és a hálózat fejlesztése a jövő kulcsainak számítanak, amelyek meghatározzák a zöld átmenetet. Kaderják Péter és a szakértők véleménye szerint az energiatárolás elterjedése kulcsfontosságú lépés a jövő fenntartható energiarendszere felé.
