Drámai várólista-helyzet az egészségügyben
Az állami egészségügy vészes helyzete tovább mélyül, amit az évek óta növekvő várólisták is egyértelműen igazolnak. 2024. januárjában még „csak” 19 500 beteg várakozott 60 napon túl szemműtétre vagy csípő-, illetve térdprotézis beavatkozásra. Az idei márciusi adatok viszont már 27 081 várakozóról szólnak, ami több mint 7 500 fős növekedést jelent alig egy év alatt. Ez a szám döbbenetesen reprezentálja a magyar egészségügy működésbeli hiányosságait.
Átlagon felüli várakozási idők
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közzétett adatok szerint március 3-án összesen 32 292 beteg várt 60 napon túl valamilyen műtétre. Bár a szürkehályog-műtéteknél minimális csökkenés tapasztalható, a térd- és csípőprotézis műtétek várólistája aggasztó mértékben nőtt. Térdprotézis beavatkozásra például január óta 568 új beteg került a listára, míg a csípőműtétek várakozási ideje is jelentősen emelkedett.
A leglassabb haladást hozó kórházak
Egyes intézményekben extrémen hosszú várakozási idők tapasztalhatók: a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházban például a térdprotézis műtétek esetében 681 nap az átlagos várakozási idő. Ez közel két év bizonytalanságban töltött időt jelent a betegek számára. Csípőműtétek esetén Nyíregyházán átlagosan 328 napot kell várni, ami szintén a rendszer súlyos problémáit tükrözi. Ezzel szemben az Észak-budai Szent János Centrumkórházban a csípőműtétek várakozási ideje mindössze 37 nap volt az elmúlt fél évben.
Sürgető problémák a szürkehályog-műtéteknél is
Bár a szürkehályog-műtétek esetében viszonylag rövid, 48 napos átlagos várakozási idővel lehet számolni, a helyzet itt sem nevezhető rózsásnak. Például a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházban 214 napos várakozási idő az átlag, ami az országos átlagának több mint négyszerese. Az ilyen különbségek jól mutatják, hogy a rendszer egységességét és méltányosságát érintő problémák megszüntetésére óriási igény mutatkozik.
Kötelező várólisták és kapacitáshiány
Jelenleg a NEAK kilenc területen működtet kötelező várólistákat, köztük a szív elektrofiziológiai vizsgálatok, gerincstabilizáló műtétek, prosztataműtétek mellett természetesen a térd- és csípőprotézisek, valamint szürkehályogkezelések is helyet kapnak. Mindemellett kapacitásproblémák miatt további területeken is hosszú sorok alakultak ki, például epekő-, sérv- vagy szaruhártyaműtétekre.
Pénz és vezetés hiányában beragadt ellátás
Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója elismerte, hogy hatalmas problémák terhelik a rendszert. Pénzügyi segítség is csak részben érkezik: a várólista-csökkentés céljára szánt ötmilliárd forintnyi keretből kétmilliárdot még mindig nem használtak fel. Ez a vezetés szervezési hiányosságaira és a források elakadására utal. Az ellátórendszerek állapota így megreked egy olyan állapotban, ahol havonta közel 200 ezer ellátási esemény „ragad benn”, aminek hosszú távú következményei kiszámíthatatlanok.
Adósság alatt roskadozó intézmények
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a magyar kórházak adósságállománya január végére elérte a 124 milliárd forintot. Bár a kormány havonta 12,5 milliárd forintos támogatást ígért a kórházaknak, ezek a források – ahogy Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára is kiemelte – még nem érkeztek meg. Ez a krónikus alulfinanszírozottság tarthatatlanná teszi az egészségügyi intézmények működését.
Közvetlen következmények
A magyar egészségügy jelenlegi helyzete tragikus: a hosszú várólisták és az elhúzódó várakozások mind a páciensek, mind az orvosi közösség számára hatalmas terhet jelentenek. A rendszer reformja sürgető szükségletté vált, azonban az intézményi és pénzügyi akadályok eddig minden változtatási próbálkozást meggátoltak.
