Vesztergom Dóra válaszolt a lombikprogramról szóló kritikákra
A magyar meddőségi ellátásról kialakult kép nem teljes – állítja Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának korábbi vezetője, aki 2022 és 2024 között irányította az intézményt. Szerinte az elmúlt évek fontos szakmai eredményei, a finanszírozás változásai és az országos adatgyűjtés is nagyobb figyelmet érdemelnek. Válaszlevelét juttatta el lapunkhoz, miután az mfor.hu-tól szemlézett cikkben Kovács Péter, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója az állami meddőségi ellátás átalakításáról, a lombikprogram valódi helyzetéről és a 40 év feletti nők esélyeiről beszélt.
Vesztergom Dóra szerint a HRI-ben 2022-ben kezdték meg a kezelések szabályozásának, finanszírozásának és a szakemberek képzésének megújítását. A páciensek számára közvetlenül érzékelhető változás volt a kezelések közötti kötelező várakozási idő megszüntetése, a fagyasztott embriók beültetésének szélesebb körű finanszírozása, valamint az öt-hat napos embriótenyésztés támogatása.
A HRI az illetékes szakmai testületekkel és egyetemekkel együtt négy új képzés tananyagát dolgozta ki, köztük a reproduktív medicina és a klinikai embriológia képzését. Ez megteremtette a szervezett szakember-utánpótlás alapjait – írja.
Az egyik legfontosabb előrelépésnek a szociális petesejtfagyasztás hazai bevezetését tartja. A HRI kidolgozta és benyújtotta az ehhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatot, ezzel megnyitva egy régóta hiányzó szolgáltatás lehetőségét.
Kovács Péter szerint a HRI munkatársai korábban sokszor egyeztetés nélkül hoztak döntéseket, de az új vezetéssel kétoldalúbbá vált a kommunikáció. Vesztergom Dóra erre úgy válaszol: 2022-2023-ban egy éven át a HRI díjazott, szerződéses szakmai tanácsadójaként dolgozott, a szakma több más képviselőjével együtt. Tanácsadói szerepe és annak időtartama a HRI honlapján is szerepel. A reformokat megalapozó szakmai koncepciók kidolgozásakor rendszeresen kikérték a tanácsadók véleményét, a lombikcentrumok munkatársait írásbeli véleményezések és kérdőíves felmérések útján is bevonták.
A HRI egyik legfontosabb feladata az átláthatóság megteremtése volt. Korábban nem állt rendelkezésre teljes, egységesen elemezhető országos adatállomány: az adatszolgáltatás több intézet esetében hiányos vagy pontatlan volt. Ezt szolgálta a HRI által, az intézetek bevonásával létrehozott Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszter, amely 2024. január 1-jén indult el. A 2026 februárjában közzétett, 2024-re vonatkozó eredmények erre a rendszerre és az akkor megkezdett munkára épülnek.
Az interjú a magyar eredmények értelmezésekor az idősebb páciensek magas arányát is említi. Vesztergom Dóra szerint az életkor valóban alapvetően befolyásolja a kezelés sikerét és az országos átlagot, elemzéseikben ezért külön vizsgálták az egyes korcsoportokat. A 2025 februárjában megjelent közleményük a 2024 első kilenc hónapjára vonatkozóan 13 intézet adatait mutatta be. Az előre meghatározott, fiatalabb páciensekből álló referenciacsoportban a friss, öt-hat napos embriók beültetéséből számított klinikai terhességi arány 18,4 és 54,6 százalék között alakult, ami közel háromszoros eltérés az intézetek eredményességében.
A lombikcentrumok állami tulajdonba vétele a HRI megalakulása előtt megkezdődött. Vesztergom Dóra személy szerint nem értett egyet a kizárólagos állami ellátással. A kialakult rendszer korlátait többször, legutóbb a 2024. decemberi összefoglalójukban is jelezték az OKFŐ vezetésének és a Belügyminisztériumnak, és javasolták a megfelelő minőségi követelményeket teljesítő magánszolgáltatók bevonásának mérlegelését.
A hazai ellátás lehetőségeit nemcsak a rendelkezésre álló szakmai tudás, hanem a szabályozás is meghatározza. Jó példa erre a preimplantációs genetikai vizsgálat (PGT-A), amelynek hazai alkalmazására a HRI javaslatot dolgozott ki. Magyarországon az ETT Humán Reprodukciós Bizottságának 2013-ban kialakított, majd 2016-ban megerősített álláspontja máig meghatározza az eljárás megítélését, azóta azonban mind a vizsgálati módszerek, mind a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok jelentősen változtak.
A petesejt-donáció azoknak nyújthat kezelési lehetőséget, akiknél saját petesejttel nem lehetséges vagy nem várható gyermekáldás. A HRI a donációs rendszer megújítására is kidolgozta szakmai és szabályozási javaslatait. Az ivarsejt-adományozás feltételeinek módosításáról 2025 őszén törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, elfogadása azonban elmaradt.
Vesztergom Dóra szerint a bizalom hozzáférhető kezelésekkel, ellenőrizhető eredményekkel és jó páciensélménnyel építhető újra. Az elmúlt évek megkérdőjelezhetetlen eredményének tartja az összehasonlítható országos adatgyűjtés megteremtését, a korszerűbb kezelések finanszírozásának bővítését, a termékenységmegőrzés és a szakemberképzés feltételeinek erősítését.
