Az ELTE kutatása: Hőhullámok és többlethalálozás összefüggései
A hőhullámok és a többlethalálozás közötti kapcsolatokat vizsgálta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszéke, megdöbbentő következtetésekre jutva a helyi tényezők hatását illetően. Az elemzés a hőhullámok közelmúltbeli számadatait és azok egészségügyi következményeit vetette össze, és kiderült, hogy nem a legforróbb megyékben tapasztalták a legnagyobb többlethalálozást.
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év hőhullámait és halálozási statisztikáit elemezték, összesen 19 megyét és Budapestet figyelembe véve. A kutatás rávilágított arra, hogy a helyi egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a térség felkészültsége is döntő szerepet játszik abban, hogy egy adott hőhullám mennyire veszélyes lehet a lakosság számára.
Térbeli eltérések a hőhullámok tapasztalataiban
A déli és délkeleti országrészben az elmúlt tizenegy évben átlagosan két-három hőhullámos hét volt nyaranta, azonban a többlethalálozás mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók. Az adatok szerint, míg Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyék az átlagosnál több hőhullámos hetet könyvelhettek el, a halálozási statisztikák egészen mást mutatnak.
Például a következő megyékben figyeltek meg súlyos többlethalálozást a hőhullámok alatt: Tolna megyében 35%, Baranyában 28%, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%, Bács-Kiskunban 25%, míg Budapesten és Békésben körülbelül 24% volt a többlethalálozás. E tények arra utalnak, hogy Csongrád-Csanád megyében a felkészültség és az ott található légkondicionált lakások magas aránya csökkentette a hőhullámok kedvezőtlen hatásait.
A hőmérséklet hatása a halálozásra
A kutatók hangsúlyozták, hogy a hőhullámok nemcsak gyakoriságukban, hanem intenzitásukban és tartósságukban is emelkedtek az elmúlt évtized során. Az elemzés során a napi átlaghőmérséklet volt a fő mutató, mivel az éjszakai hőmérséklet-ingadozások jelentős hatással vannak az emberi szervezetre, amely ilyen körülmények között nehezen regenerálódik.
A legnagyobb többlethalálozást okozó hőhullámok az idei év júliusában Budapest környékén történtek, ahol a forró időszak alatt 34%-kal nőtt a halálozás az előző nyarak átlagához képest. A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy nem elegendő a hőségriadók idején alapszintű tanácsokat adni; a helyi közegészségügyi és szociális struktúráknak proaktívan kell reagálniuk a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Jövőbeli intézkedések szükségessége
A hőhullámokhoz való alkalmazkodás és a közegészségügyi rendszerek megerősítése kiemelten fontos, hiszen a legnagyobb veszélynek az idősek, a krónikus betegek és a kisgyermekek vannak kitéve. A kutatók hangsúlyozták, hogy az ilyen időjárási körülményekhez való felkészülés csak hosszú távú stratégiákkal, megfelelő várostervezéssel és szociális politikák bevezetésével érhető el.
