Elérhetetlenné válik az alapellátás: az üres praxisok krízise
Az elmúlt két évtized során drámai változások történtek Magyarországon az alapellátó háziorvosi praxisok terén. Míg 2004-ben még csak 61 tartósan betöltetlen praxisról beszélhettünk, mára a tartósan üres rendelők száma átlépte a 900-at. Az adatok mögött egy olyan válság húzódik meg, amely súlyosan érinti az egészségügyet és a lakosság életminőségét.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke szerint az alapellátás jelenlegi helyzete kódolt katasztrófa. Míg az ellátási rendszer a megfelelő számú orvossal képes lenne csökkenteni a krónikus betegségek előfordulását és komolyabb szövődményeket, mint például az infarktusok vagy amputációk, ehhez kellő számú szakember szükséges, akik azonban ma egyre fogyatkoznak.
Riasztó adatok: egyre több az üres praxis
2024-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő több mint 833 egy éve üresen álló praxist tartott nyilván, és további 107 olyan rendelőt, ahol az elmúlt évben szűnt meg az alapellátás. A gyermekorvosi szektorban a legdrámaibb a helyzet: a praxisok 20 százaléka üres, míg a vegyes praxisok esetében ez az arány 25 százalék. A legszomorúbb adat talán mégis az, hogy 956 praxis ellátása jelenleg helyettesítők révén működik, miközben több mint 895 ezer embernek nincs saját háziorvosa.
A pályaelhagyók és az idősödő szakma
A helyzet tovább súlyosbodik, mert az orvosi pálya iránti érdeklődés csökken, és a meglévő szakembergárda is egyre elöregszik. A háziorvosi kar medián életkora 61 év, és már most kétszer annyi 61 év feletti háziorvos dolgozik, mint 41–50 éves. Mindeközben 40 év alatti orvosok ritkán maradnak ezen a pályán, ami csak fokozza a szakemberhiányt.
A házi gyermekorvosi praxisok még inkább kiemelik a probléma mélységét: itt a medián életkor 63 év, ami már a nyugdíjkorhatárt bőven meghaladja. A fiatal, 35 év alatti gyermekorvosok száma alig éri el a 126-ot, míg a 70 év feletti háziorvosok száma meghaladja a 980-at.
A létező gazdasági akadályok
Nem pusztán a szakmabeliek hiánya, de a finanszírozási struktúra is súlyosbítja a helyzetet. Az alapellátási helyettesítés folyamata ugyanis paradox módon anyagi érdekek mentén konzerválja a praxistalanságot: a jelenlegi modellben a NEAK a helyettesítésért többet fizet, mintha egy üres praxist egy már működő rendelőhöz csatolnának. Ez a helyzet hosszú távon mind a háziorvosi, mind az önkormányzati érdekekkel visszásan rezonál, miközben a betegek számára nyújtott szolgáltatási színvonal csökken.
A praxisfinanszírozás másik problémája, hogy bár átlagosan havi hárommillió forintos támogatást biztosítanak a praxisoknak, ez nem csupán az orvosok fizetésére korlátozódik, hanem fedezi az asszisztensek és más személyzet bérköltségét, valamint az eszközök és a rezsi árát is. Ez a szétaprózott finanszírozás sok esetben eladhatatlanná teszi a praxisokat, amelyeket az évek során a tulajdonosaik építettek fel.
A jövő árnyékában
Az orvosok korfája és az alacsony utánpótlás miatt az alapellátás helyzete kilátástalanná válik – különösen a kisgyermekek ellátása áll szinte összeomlás előtt. A társadalom egy része kénytelen magánszolgáltatásokhoz fordulni, ami komoly gazdasági terheket ró az érintett családokra. A háziorvosi praxisok gondozási válsága nem pusztán az egészségügyi rendszert érinti, hanem egy mélyebb társadalmi problémára is rávilágít: a felelősség és a közös érdekért való cselekvés hiányára.
Forrás: www.economx.hu/magyar-gazdasag/ures-praxis-kincses-gyula-idosodo-alapellato-orvosok.804935.html
