Kórházi adósság a betegellátás tükrében
A legfrissebb adatok szerint a kórházi lejárt adósság, bár némileg csökkent, május végén már meghaladta a 42 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára felhívja a figyelmet arra, hogy a javulás mögött egy egyszeri finanszírozási hatás rejlik. Ugyanakkor a betegellátás biztonsága érdekében elengedhetetlen a kórházak gazdálkodásának stabilizálása.
Pozitív, de óvatos javulás
Az adatok első pillantásra kedvező tendenciát mutatnak, hiszen a Magyar Államkincstár (MÁK) nyújtotta tájékoztatás szerint a kórházak lejárt tartozása május végére 24 milliárd forintra csökkent az áprilisi 30,7 milliárdról. Azonban Rásky László figyelmeztet arra, hogy ez a csökkenés elsősorban egyszeri finanszírozási hatások miatt történt, és a kórházi rendszer továbbra is gyors ütemben halmozza az adósságokat.
Adósságállomány táblázat
A főtitkár hangsúlyozza, hogy ha az egyetemi klinikák adósságát is figyelembe vesszük, a teljes kórházi adósságállomány május végén 42,1 milliárd forintra rúgott, ami közel 8 milliárd forinttal alacsonyabb az áprilisi adatoknál, de még mindig aggasztóan magas szint.
- Semmelweis Egyetem: 0,6 milliárd forint;
- Debreceni Egyetem: 5,6 milliárd forint;
- Pécsi Tudományegyetem: 6,2 milliárd forint;
- Szegedi Tudományegyetem: 5,7 milliárd forint.
Finanszírozási helyzet és jövőbeli lehetőségek
Rásky László szerint a csökkenés mögött a májusban megjelent 80 milliárd forintos többletforrás időarányos része is áll. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a május végi adatok már „tiszta” képet adnak, azaz a 2026-ban eddig felhalmozott adósságot tükrözik, de arról sincs konkrét információ, hogy valóban minden időarányos finanszírozás megérkezett-e az intézményekhez.
A nyári időszak hatása az adósságra
Rásky László óvatos optimizmussal tekint a következő hónapokra. Úgy véli, hogy a nyári időszak hagyományosan mérsékelten hozza az adósságnövekedést, és bízik benne, hogy a tartozások üteme csökkenni fog. Ugyanakkor kiemeli, hogy a jelenlegi helyzetben minden további adósságnövekedés rendkívül aggasztó lenne.
Célzott adósságcsökkentő intézkedések szükségessége
Rásky László hangsúlyozza, hogy a négy orvosegyetemen, valamint azoknál az intézményeknél, ahol már egymilliárd forint feletti lejárt tartozás halmozódott fel, szükség lenne a célzott adósságcsökkentő intézkedésekre. Emellett a kormánynak át kellene gondolnia, milyen évközi finanszírozási eszközöket tudna bevetni a kórházak gazdálkodásának stabilizálására.
Hozzáférés vs. lakossági terhek
Az egészségügyi szektorban ígért 500 milliárd forintos többletforrás kapcsán Rásky László rámutatott, hogy a probléma nem csupán a betegek anyagi terheiben rejlik, hanem sokkal inkább az ellátáshoz való hozzáférésben. Megjegyzi, hogy a jelenlegi költségvetési helyzet kérdéseket vet fel az alapvető források tényleges rendelkezésre állásával kapcsolatban.
Technológiai fejlődés és fenntarthatóság
Fontos, hogy az orvostechnikai eszközök közbeszerzéseinél az alacsony ár mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a műszaki tartalom és az egészség-gazdaságtani szempontok értékelése. Emellett a jövő megköveteli a rugalmasabb új technológiák befogadását és az elavult megoldások kivezetését, hogy a betegek érdekei és a költségvetés fenntarthatósága egyaránt érvényesülhessenek.
Adatalapú finanszírozás
Rásky László aláhúzza, hogy a jövő állami egészségbiztosítójának inkább döntéstámogató, minőségi adatokat elemző intézménnyé kellene válnia. A jelenlegi helyzetben sok elavult technológia részesül finanszírozásban, miközben innovatív megoldások jobb eredményeket hozhatnának.
Bizalom az új egészségügyi vezetésben
A minisztériumi egyeztetésekről Rásky László elmondta, hogy a hivatalos kapcsolatfelvételek már megtörténtek és a szakmai javaslatok kidolgozása folyamatban van. Hangsúlyozta, hogy bizalommal és türelemmel viseltetik az új egészségügyi vezetés iránt, fontos, hogy megfelelő szakmai apparátussal és anyagi megbecsüléssel indítsák el működésüket.
Az egészségügy jövője
Bár a kórházak lejárt tartozása 42,1 milliárd forintra rúg, Rásky László arra figyelmeztetett, hogy ez a szint már most sem ad okot optimizmusra. A szakmai javaslatok és a kormányzati beavatkozások elengedhetetlenek a helyzet tartós javulásához.
