A magyar kórházak legsúlyosabb problémái
Buga László, a fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár legutóbbi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a magyar kórházak hét olyan területen küzdenek a legsúlyosabb helyzetekkel, amelyek sürgős intézkedéseket igényelnek. A problémák feltérképezésére országos problématérképet készítenek, hogy azonosítsák a hiányosságokat, ugyanakkor Buga azonnali megoldásokat nem ígért. Az államtitkár új ösztönzők és béremelések bevezetését helyezte kilátásba, amelyek segítségével szeretnék javítani a helyzetet.
Az interjú során Buga elismerte, hogy a mostani problémák nem újkeletűek; az előző adminisztráció örökségeként bukkantak rá. Kiemelte, hogy a korábbi vezetés nem készített problématérképet, amely megkönnyítette volna az aktuális helyzet felmérését. Az államtitkár elmondta, hogy már dolgoznak egy országleltáron, amely segít regionális bontásban feltérképezni a kórházak hiányosságait, ehhez folyamatosan adatokat kérnek a kórházaktól.
A legsúlyosabb területek
Buga László ötletére a legsúlyosabb problémák között említette a következő területeket:
- Sürgősségi betegellátás
- Gyermekgyógyászat
- Pszichiátria
- Belgyógyászat
- Urológia
- Érsebészet
- Intenzív osztályos ellátás
Az államtitkár kiemelte, hogy a helyzet regionálisan eltérő lehet, és sok esetben az oka annak, hogy a kórházak részlegesen vagy teljesen leállítják az ágyakat, a szakdolgozók hiányában keresendő. Az intenzív terápiás és belgyógyászati osztályokon tapasztalható kapacitáshiány miatt több intézmény csak félig működik.
Orvoshiány és ellátási problémák
Buga László aggasztónak nevezte, hogy egyre több orvosszakma hiányszakmává válik, ami korábban nem volt jellemző. Kiemelte, hogy a sürgősségi ellátás területén különösen általános az orvoshiány. A szakember szerint ha országszerte több orvos állna rendelkezésre, mint amennyi aktív ágy van, az jelentősen javíthatná az ellátás minőségét, de gazdaságilag nem lenne fenntartható.
Azzal is foglalkozott, hogy a magas orvoslétszámú intézményekből sok orvos más kórházakban is dolgozik, ami nem mindig koordináltan történik. A rendszer aránytalanságai megmutatkoznak a halálozási statisztikákban és az ellátás elérhetőségében. A dolgozók terhelése nem egyenlő, így a betegek nem kapnak egyforma ellátást az ország különböző részein.
Bérnövelés és ösztönzők bevezetése
Buga úgy véli, hogy a kórházak portfólióját át kell alakítani, azonban kórházbezárásokra nem akarnak sort keríteni. Céljaik között szerepel olyan ösztönzők bevezetése, amelyek javítják az orvosok mobilitását és vonzóbbá teszik a kisebb térségi kórházakat. Ezt az egészségügyi szakdolgozók életpályamodelljével kívánják elősegíteni, amely a lakhatási támogatást és magasabb fizetést is magában foglalhatja, ugyanakkor a részletek kidolgozása még folyamatban van.
A béremelés mértékét illetően Buga jelezte, hogy terveik szerint a szakdolgozók bérei az év végéig emelkedni fognak. Az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi végzettséggel rendelkező munkavállalók is figyelmet kapnak, mivel a háttérfeladataik elengedhetetlenek az intézmények működéséhez.
Várólisták és kórházi fertőzések
Buga László hozzátette, hogy a várólista rendszerét is felül kell vizsgálni. Jelenleg olyan betegek is szerepelhetnek, akik már magánellátás során megkapták a szükséges kezelést, de a várólistájuk nem került törlésre, ami torzítja a helyzetet. Buga az intézkedések között említette a klímaprogramot, mint sürgős beavatkozást, míg hosszú távú célként a kórházi fertőzések számának csökkentését jelölte meg. Szeptembertől nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzések adatait, ami elősegítheti az átláthatóság növelését, ugyanakkor az egészségügyi ellátás javulása hosszabb időt vehet igénybe.
