RIASZTÓ TRENDEK MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGI HELYZETÉBEN
Újonnan közzétett adatok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy Magyarországon a felnőttek tisztább egészségi megítélése ellenére a gyermekek között aggasztó tendenciák figyelhetők meg. Jelenleg a mentális és viselkedési zavarok, valamint egyes szembetegségek előfordulásának növekedése a legszembetűnőbb. Koncsek Rita által írt riport 2026. augusztus 8-án készült, amely a legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait és a háziorvosok betegnyilvántartásait vizsgálja.
KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ELTERJEDTSÉGE A FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN
2025-ben a háziorvosok adatai szerint a 19 éves és idősebb korosztályban a leggyakoribb krónikus problémák közé tartozott a magasvérnyomás-betegség, amely a felnőtt lakosságának több mint 40%-át érintette. A gerincbántalmak esetében tízezer főre 3000 eset jutott, míg a szívkoszorúér-betegségek és a cukorbetegség előfordulása körülbelül 1300 és 1600 eset között alakult.
A KSH által közzétett jelentés rávilágít, hogy a kiemelt betegségcsoportok között a rosszindulatú daganatok (7,9%) és a cukorbetegség (5,7%) előfordulása nőtt a legjelentősebben. Ezzel szemben a szívkoszorúér-betegség és az agyérbetegség előfordulásának száma 1,8, illetve 1,7%-kal csökkent az előző évhez képest. Érdekes módon a statisztikák azt mutatják, hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúlon élők körében a krónikus betegségek gyakorisága magasabb, különösen a magasvérnyomás-betegség és a daganatos megbetegedések esetében.
BEMUTATKOZIK A GYERMEK BETEGSÉGI HELYZET
A legfrissebb hírek szerint a gyermekek körében 2023-tól 2025-ig a mentális és viselkedészavarok előfordulásának növekedése drámai mértékű, hiszen 18%-os emelkedést mutatnak az adatok. Ezen felül a szembetegségek növekedése is figyelemre méltó, 15%-os emelkedést regisztráltak.
A 16–17 éves korosztályban folytatott vizsgálatok is aggasztó eredményeket mutattak, ugyanis többszörösére nőtt a rövidlátás kockázata azok körében, akik csak heti 3 órát mozognak, míg naponta több mint 6 órát töltenek el képernyő előtt. A fiatal felnőttek között a rövidlátás aránya már megközelíti a 60%-ot, ami feltűnő növekedés az elmúlt két évtizedhez képest.
MENTÁLIS PROBLÉMÁK ÉS ALAPFOKÚ KORLÁTOZOTTSÁG
A mentális és viselkedészavarok statisztikái a vármegyék között jelentős eltéréseket mutatnak. Például, Csongrád-Csanád vármegyében tízezer főre 858 diagnosztizált eset jutott, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 785, míg a fővárosban 544. A legalacsonyabb arányt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, ahol mindössze 312 volt a szám.
Az egészségi állapot megítélése a felnőttek körében pozitív irányba változott, hiszen 2025-re a 16 évesnél idősebb lakosság 64,4%-a tartotta jónak egészségét, ami 4,8%-os emelkedést jelent 2016-hoz képest. Azonban e javulás nem minden korcsoportban volt egységes: a fiatal felnőttek között már 91,7%-ra nőtt az egészségük megítélésének jó aránya.
ISKOALÁZOTTSÁG ÉS EGÉSZSÉGI KORLÁTOZOTTSÁG
Érdekes megállapítás, hogy az iskolai végzettség is jelentősen befolyásolja az emberek egészségi állapotát. 2025-re a 16 éves és idősebb férfiak 5,5%-a, míg a nők 6,8%-a számolt be súlyos egészségi problémákról. A legszembetűnőbb különbségeket az alapfokú végzettségűek körében figyelhetjük meg, ahol a férfiak 12%-a, a nők 14%-a érezte úgy, hogy korlátozottak egészségi állapotuk miatt.
Összességében a legmagasabb korlátozottsági arányt a 65 év felettiek körében mérték, ahol 15%-os arány figyelhető meg, így az idősebb korosztály sérülékenyebbnek mutatkozik az egészségügyi problémákkal szemben.
