Hatalmas gyógyszerpazarlás: tonnák a szemétben
Elképesztő méreteket ölt a gyógyszerek pazarlása Magyarországon: a legfrissebb adatok szerint tavaly 343,1 tonna lejárt vagy fel nem használt gyógyszer került gyűjtődobozokba. Miklósi András, a Recyclomed Kft. ügyvezetője szerint ez 1,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, 2008-ban még csak 173,9 tonna gyógyszer gyűlt össze, ami jól mutatja a pazarlás burjánzó tendenciáját.
Bár pozitív, hogy az emberek egyre tudatosabbak és visszaviszik a lejárt gyógyszereket a gyűjtődobozokba, a helyzet valójában sokkal árnyaltabb. Hiába a tudatosság növekedése, az ország éves szinten még mindig több mint 340 tonna gyógyszert dob ki. Az ilyen mértékű pazarlás gazdasági és környezeti szempontból is riasztó jelenség.
Patikák dominálnak, de változik a térkép
Mára országszerte több mint négyezer gyűjtődoboz áll rendelkezésre, nemcsak patikákban, hanem drogériákban, benzinkutakon és szupermarketekben is. Ezek közül a patikák a legnépszerűbbek: a begyűjtött gyógyszerhulladék 95,5 százaléka innen származik, míg a gyógyszertáron kívüli helyeken elhelyezett dobozok csupán 4,5 százalékos részesedést értek el. Ez jól mutatja, hogy a lakosság még mindig elsősorban a tradicionális helyszíneket részesíti előnyben.
A gyógyszertáron kívüli begyűjtési rendszer fenntartása ugyanakkor jelentős költségekkel jár, ami hosszú távon komoly terhet ró a hulladékártalmatlanításért felelős vállalatokra. Ennek következményeként például a Recyclomed Kft. újabb díjemelésre kényszerült: 2025-ben dobozonként 1,40 forint plusz áfára növelte a szolgáltatási díját.
Százmilliárdok mennek veszendőbe
Az adatok szerint 2024-ben a magyar lakosság a vényköteles és nem vényköteles gyógyszerekre egyaránt többet költött, mint valaha: a teljes költés elérte az 1200 milliárd forintot, ami jelentős, 9 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ehhez képest a gyógyszerhulladék folyamatos felhalmozódása nemcsak pazarlás, hanem komoly gazdasági veszteség is.
Az infláció tovább súlyosbítja a helyzetet: a gyógyszerek 2023 januárjában és februárjában is átlagosan 3 százalékkal drágultak. A magyar lakosság évente átlagosan 15 vényköteles gyógyszert vált ki, ami azt jelzi, hogy a kereslet kijelenthetően magas, ugyanakkor a fel nem használt gyógyszerek aránya riasztó méreteket ölt.
A hulladékártalmatlanítás árnyoldalai
A visszagyűjtött gyógyszerhulladékot speciálisan dorogi és győri égetőkben semmisítik meg. Ennek költsége rendkívül magas, és részben felelős a szolgáltatási díjak emelkedéséért is. A begyűjtési rendszer fenntartása a gyógyszercégek és a hulladékkezelő cégek számára komoly finanszírozási kihívást jelent, miközben maga a pazarlás nem mutat csökkenő tendenciát.
Környezeti terhek és megoldási kényszerek
A gyógyszerhulladék problémája rávilágít a szélesebb körű hulladékgazdálkodási problémákra is. A Magyarországon évente képződő 80 ezer tonnányi kórházi hulladék például nagyrészt szintén a települési hulladékok közé kerül, míg a veszélyes hulladékok aránya 15-20 százalék. Szakértők szerint a megoldás a megelőzés, a tudatosság növelése és a többször használható orvosi eszközökre való átállás lehetne.
Mindemellett hallatlan, hogy kontinensenként millió tonnás mennyiségek pusztulnak el egyszeri felhasználásra gyártott eszközök és gyógyszerek formájában, miközben mindez a gazdaságban és környezetvédelemben is feszültséget teremt.
