Feltűnő tendencia: A dohányzás továbbra is nagy kihívás Magyarországon
Hiába a fokozott figyelem és az egyre drágább cigaretták, a magyar lakosság dohányzási szokásai még mindig elmaradnak az EU átlagától. A legújabb adatok szerint az aktív dohányzás egyre több fiatalt érint, ami különösen aggasztó a szakértők számára.
A Dohányzásmentes Világnap, amelyet a WHO 1987 óta rendez minden év május 31-én, a globális figyelemfelkeltés időszakát jelenti a dohányzás elleni küzdelemben. A legfrissebb Global Burden of Disease (GBD) adatbázis alapján 2023-ban Magyarországon 158 haláleset jutott százezer lakosra, amely közvetlen összefüggésben áll az aktív dohányzással, míg az EU átlag csupán 105 haláleset volt. Ez a 50%-os eltérés rávilágít a helyzet súlyosságára és a megoldás keresésének sürgősségére.
A dohányzás és a cigarettázással kapcsolatos betegségek világszerte több millió ember életét rövidítik meg. Az Európai Unióban a dohányhasználat 535 ezer halálesethez járul hozzá, és több mint 14,5 millió egészségkárosodással korrigált életévet veszítünk el évente. A legfrissebb állítások szerint 2023-ban globálisan 7,36 millió haláleset hozható összefüggésbe a dohányzással, ami már közel negyedével több mint 1990-ben.
A hazai fiatalok aggasztó helyzete
Magyarországon a fiatalok körében különösen aggasztó a helyzet, mert közel 1,8 millió felnőtt dohányzik, ami napi szinten is megnyilvánul. A nők 16%-a és a férfiak 25%-a gyújt rá mindennap. Különösen Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a rendszeresen dohányzók aránya a legmagasabb, míg Budapesten a legalacsonyabb. A napsugarasabb, iskolázottabb fiatalok esetében a dohányzás aránya szintén alacsonyabb, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek 9%-a, míg az alapfokú végzettségűek 33%-a dohányzik napi rendszerességgel.
Új termékek a piacon: A függőség új formái
Az elmúlt években a dohány- és nikotinpiac jelentős átalakuláson ment keresztül, mivel a hagyományos cigaretták mellett egyre népszerűbbek az e-cigaretták, ízesített hevítéses termékek és nikotinpárnák. A WHO figyelmeztet arra, hogy az új nikotintermékek marketingje főként a fiatalokat célozza meg, így növelve a függőség kockázatát. A JARED program keretében a dohányzás megelőzése és a leszokás támogatása kiemelt figyelmet kap, különös tekintettel a fiatalok körében terjedő új nikotineszközökre.
Az új termékek használatának növekedéséről szóló felmérések azt mutatják, hogy a diákok körében a pedagógusok 43–61%-a tapasztalt növekedést. A fiatalok egészségének védelme érdekében közös felelősségünk van abban, hogy a nikotinfüggőséggel szemben hatékonyan fellépjünk.
Magyar fiatalok a kontinens élvonalában
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a 15-16 éves fiatalok körében a legmagasabb a dohányzók aránya Európában, hiszen 32%-uk cigarettázik. Ezen kívül a fiatalok 57%-a már kipróbálta az e-cigarettát, míg az európai átlag ennek fele. A hazai egészségügyi miniszter figyelmeztetett, hogy a nikotinfüggőség egyre fiatalabb korban jelentkezik, és a legújabb kutatásai is megerősítették, hogy a diákok körében is aggasztó arányban van jelen a dohányzás és nikotinos termékek használata.
Leszokás ösztönzése: új megoldások a dohányzás ellen
Az Eurobarometer 2023-as felmérése alapján a magyar lakosság 26%-a dohányzik, ami a uniós átlagot még mindig meghaladja. Azonban a leszokottak aránya növekedett, hiszen 2020 óta 11%-ról 14%-ra emelkedett. Az új program célja pénzügyi ösztönzők révén motiválni a dohányzásról való leszokást, amely 50 ezer forintos egészségcélú támogatást biztosít a sikeresen teljesítőknek, továbbá ajándéksorsoláson való részvételi lehetőséget kínál.
A dohánytermékek jövedéki adója az év elején emelkedett, így a hagyományos cigaretták ára már 2400–2600 forint között alakul, és a jövőben a 3000 forintos ár is várható. A szigorú szabályozás és az emelkedő árak nemcsak a dohányosok problémáira hívták fel a figyelmet, hanem a társadalmi költségekre is, hiszen a dohányzással összefüggő betegségek és a stagnáló egészségügyi ellátás terhei is súlyosan érintik a magyar társadalmat.
