Kórházi várólisták csökkentése: új lehetőségek és kihívások
Idén 150 milliárd forintos többletforrást biztosítottak az egészségügy számára, azonban a kórházak adóssága továbbra is magas, és sok intézmény nem képes tartani a költségvetési kereteket. Az ösztönző finanszírozások révén, mint például Szegeden, csökkentek a várólisták, míg Heves vármegyében az intézmények közti együttműködés eredményeként javult a betegek ellátása.
Koncsek Rita, a cikk szerzője, 2025. december 3-án fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy a kórházi adósságkezelés nem csupán pénzügyi kérdés, hanem egyfajta paradigmaváltást is igényel. Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának mesteroktatója a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján emelte ki, hogy a kórházaknak 2025-ben új finanszírozási módszerekkel kell szembesülniük a felhalmozódott adósságok kezelésére.
A 2025-ös költségvetés keretei között a kórházak számára 150 milliárd forint plusz forrás áll rendelkezésre. Az intézmények vezetői által az adósságkeretek betartása nem csak kötelező, de már most is bizonyítja, hogy a többség tartani tudja magát a megállapított keretekhez. Fontos hangsúlyozni, hogy ezért a jövőbeli adósságcsökkentési lehetőségek igen szoros határok között mozognak, mivel a kórházaknak 96 milliárd forintnyi adósságot, míg konszolidációs igényt 10-15 milliárd forintra taksálnak.
A kórházi adóssághelyzet és az intézményi teljesítmény
Ivády Vilmos a konferencián megjegyezte, hogy az inflációs hatások miatt 2025-ben a kórházak költségei még inkább növekednek, a várható 6,8%-os drágulás további nehezítő tényező. A kórházi adósság tavaly elérte a 245 milliárd forintot, és az év első hónapjaiban több kórház is túllépte a tolerálható szintet. Az országos kórházi főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott intézmények a múlt évben sikeresen kezelték a kereteiket, ám 32 kórház még mindig a megengedett adósság szintje alatt működött.
Az OKFŐ által fenntartott kórházak adósságának átlépése körülbelül 10 milliárd forintot képvisel, miközben négy egyetemi klinika 3,4 milliárd forinttal lépte túl az adósságkeretet. Azonban a várólisták csökkentésére irányuló intézkedések, mint például Szegeden a radiológusok számára biztosított 60%-os extra finanszírozás, kézzelfogható eredményeket hoztak.
Hatékonyabb ellátás a céltudatos együttműködések révén
Heves vármegyében a kórházak közötti horizontális együttműködés, ahol az intézmények egymást támogatják, nagymértékben hozzájárult az ellátás javulásához. Stankovics Éva, a Markhot Ferenc Kórház főigazgatója, bemutatta, hogyan alakítottak ki projektcsapatokat a hatékonyabb működés érdekében. A vármegyei intézmények korábban versenyeztek a betegekért, most pedig közösen segítik egymást, átstrukturálva kapacitásaikat a rászorulók hatékonyabb kiszolgálása érdekében.
A CT és MRI vizsgálatok államosítása, amely november 1-én lépett életbe, újabb kihívásokat teremtett, hiszen a technikai problémák még nem oldódtak meg. Bakos Gábor, a Szent György Kórház főigazgatója emelte ki, hogy az államosítást rendkívüli körülmények közepette kell végrehajtani, és a szakdolgozók bére is megfontolandó szempont a terveik megvalósítása során.
Az egészségügy digitális átalakítása és a szakmai jövő
A jogszabályok, amelyek az egészségügyi informatikai rendszerek központosítását célozzák meg, komoly problémákat vetettek fel a szakmai közegben. Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai vezetője a központi eMedSolution rendszerbe való átállás nehézségeit hangoztatta, amely több mint 700 dolgozó állását veszélyezteti, amennyiben nem sikerül széleskörűen, időben megvalósítani a váltást.
Ezek a tényezők mind azt is mutatják, hogy a magyar egészségügyben sürgető szükség van érdemi reformokra, hogy a betegek ellátása javuljon, és hogy a rendszer fenntarthatóbbá váljon. Az elkövetkező évek kulcsfontosságúak lesznek a kórházi adósságkezelés és a betegellátás terén, mivel a szakmák megfelelő honorálása és a működési struktúrák átalakítása elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez.
