Kínai lágyhéjú teknős bukkant fel Tatabányán
Ismét idegenhonos állat zavarta meg a hazai élővilág nyugalmát. Tatabánya Csónakázó-tavában egy kínai lágyhéjú teknősre bukkantak, amely nemcsak a helyi ökológiai egyensúlyra, hanem az emberek biztonságára is potenciális veszélyt jelenthet. A faj, noha alapvetően a víz mélyén tölti ideje nagy részét, ha fenyegetve érzi magát, jelentős harapási sérüléseket képes okozni.
A befogott példányt a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol már több, hasonlóan befogott egzotikus állat talált menedéket. Az ilyen műveleteket kizárólag engedéllyel rendelkező természetvédelmi szakemberek végezhetik, mint például Petrovics Milán, aki a Duna-Ipoly Nemzeti Park önkénteseként rendszeresen kutat tájidegen fajok után a térségben. Az átlagember számára ezeknek az állatoknak a megzavarása vagy befogása szigorúan tilos – és nem véletlenül.
Hogyan kerülnek idegenhonos fajok magyar vizekbe?
Szabó Máté, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre szerint a probléma gyökere egyszerű: felelőtlen állattartók. Amikor egyesek megunják egzotikus teknősüket, vagy az túl nagyra nő, megoldásként egyszerűen „elengedik” a közeli tavakban. Az ilyen könnyelmű döntések azonban komoly fenyegetést jelentenek a hazai élővilágra, különösen a mocsári teknősre, amely az egyetlen őshonos teknősfaj Magyarországon.
A Csónakázó-tó példája önmagáért beszél. Tavaly már közel 60 különböző, egzotikus teknőshöz tartozó egyedet fogtak be a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei, köztük olyan ritkaságokat is, mint a kínai csíkosteknősök. Ezek az invazív fajok nemcsak a természetes élőhelyeket veszélyeztetik, de az enyhe telek miatt egyre nagyobb számban képesek túlélni a szabadban. Az ilyen sikeres alkalmazkodás egyértelműen fokozza a problémát, hiszen ezáltal az elszaporodásuk felgyorsul.
A helyi ökoszisztéma veszélyeztetése
A kínai lágyhéjú teknősök jelenléte egyre jelentősebb kihívást jelent. Ezek az állatok agresszív viselkedésükkel és specifikus táplálkozási szokásaikkal veszélyeztetik a honos fajokat. A mocsári teknős például alulmaradhat ezekkel az invazív fajokkal szemben az élelemért és a megfelelő élőhelyért folyó küzdelemben. Ugyanez a sors sújtja a Kis-Balaton térségében élő mocsári teknősöket is, ahol a fészekaljak katasztrofális mértékű pusztulását figyelték meg az utóbbi években.
Meddig tartható ez fenn?
Az egzotikus teknősök nemkívánt tartós jelenléte komoly árnyékot vet a természetvédelmi erőfeszítésekre. Míg a befogott egyedeket rendszerint állatkertekben helyezik el, hosszú távon ez nem oldja meg a problémát. A felelőteljes állattartás hiánya – különösen egzotikus fajok esetében – szerepet játszik a probléma súlyosbodásában.
Itt az idő komolyan elgondolkodni azon, hogy milyen hatással van az enyhe telek és az emberi hanyagság az ökoszisztémánkra. Az egyre gyakoribb invazív fajok jelenléte messze túlmutat az egyéni felelősségen. Ez egy olyan probléma, amely már most is súlyos árat követel mind az élővilág, mind a társadalom számára.
Forrás: www.economx.hu/belfold/invaziv-faj-tatabanya-harapos-teknos.807830.html
