Kizsigerelt földből építettek nemzetközi csipkebogyó-birodalmat Leányváron
Közel 200 hektáron termeszt csipkebogyót ökológiai szemlélettel a leányvári Herbafarm Kft. Az ültetvényt egy erősen erodált, kizsarolt területen hozták létre, ahol a hagyományos szántóföldi művelés tovább súlyosította volna a talajpusztulást. A jövedelmező termesztéshez gépesítésre, szigorú technológiára, feldolgozásra és biztos piacra is szükség van.
A gazdaság nemcsak megtermeli, hanem fel is dolgozza a csipkebogyót: a gyümölcshúsból teaalapanyag, a magból olaj készül. A termékek legfontosabb piacai Németországban, Ausztriában és Svájcban találhatók.
A terület állapota határozta meg a növényválasztást
Rybaltovszki Péter tulajdonos elmondta: a csipkebogyó mellett elsősorban a termőhely adottságai miatt döntöttek. Olyan földet vettek át, amelynek talaja erősen erodálódott és kizsarolódott, ezért olyan állandó kultúrát kerestek, amely képes megtörni ezt a negatív spirált. A táj- és talajvédelmi szempontból igazolódott a döntés, gazdaságilag azonban még nem zárult le a folyamat, mert az ültetvény és a feldolgozókapacitás kialakítása jelentős befektetést igényelt, a bevételt pedig visszaforgatták.
Van kereslet, de a piac nem korlátlan
Az értékesítési árat nagymértékben meghatározza az alapanyag beltartalma, minősítése és feldolgozottsága. A bio minősítésű, géppel betakarított termék magasabb értéket képviselhet. Rybaltovszki Péter figyelmeztetett: a piac stabil és növekvő, de nem korlátlan, a kizárólag támogatásból telepített ültetvények túlkínálatot okozhatnak.
A genetikai változatosság egyszerre előny és hátrány
Koczor Ádám kertészmérnök szerint a csipkebogyónál nehéz klasszikus üzemi fajtahasználatról beszélni, ezért a gazdaság jellemzően magoncokkal dolgozik. A genetikai változatosság növelheti az állomány ellenálló képességét, ugyanakkor gyógyszeripari felhasználásnál nehezebb biztosítani az egységes beltartalmi paramétereket.
Saját laboratóriumot is kialakítottak
A kultúra fő ellenségei a pocok, a rozsda, a csipkebogyó-gyümölcslégy és a kései fagy. A pontos védekezéshez először meg kell határozni, milyen fajjal állnak szemben, ezért a Herbafarm saját laboratóriumot szerelt fel a rutinvizsgálatokra. Koczor Ádám szerint a védekezés első lépése, hogy tudjuk, mi ellen kell védekezni.
Az aszály ellenére is jó termésben bíznak
A 2026-os év sok gyümölcskultúrában terméskiesést okozott, a leányvári csipkebogyó azonban kedvezőbb képet mutat. A jó eredmény nem kizárólag a szárazságtűrésnek köszönhető: a termőhelyválasztás, a technológiai fegyelem és az időzített beavatkozások egyaránt szükségesek. Koczor Ádám szerint félrevezető a csipkebogyót a klímaváltozás nyertesének nevezni, mert a klímaváltozásnak nincs nyertese, csak vesztesei vannak.
Átalakított szőlőkombájnnal szüretelnek
A közel 200 hektáros ültetvényt átalakított szőlőbetakarító kombájnnal szüretelik. A leszedett termést alacsony hőmérsékleten szárítják, tisztítják, törik, magozzák és eltávolítják a szőrös részeket. A feldolgozásnak köszönhetően a termés több része hasznosul, és nagyobb hozzáadott érték keletkezhet.
Nem csipkebogyó-nagyhatalomra van szükség
Koczor Ádám szerint a magyar agrárium visszatérő hibája, hogy elsősorban alapanyagot termel, miközben kevés figyelmet fordít a feldolgozásra és a piacépítésre. Az alapanyag-előállítás nem maradhat végcél. Rybaltovszki Péter szerint nem csipkebogyó-termesztők tömegére, hanem agrárinnovátorokra van szükség, akik a megszokott vetésforgón kívül is keresik a termőhelyhez és a piaci igényekhez illeszkedő lehetőségeket. A leányvári ültetvény így új gazdálkodási modellt mutat be.
