Nyomás alatt a Mol: kemény feltételeket szabott Szerbia a NIS-üzlethez
Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus végén szeptember 30-ig meghosszabbította a NIS működési engedélyét, és ugyanez a határidő vonatkozik a Mol és a Gazprom Neft tárgyalásaira is. A szerb energiaügyi miniszter szerint a tárgyalások már a végső szakaszban járnak.
Belgrád és a Mol júniusban részvényesi megállapodást írt alá a NIS jövőbeli irányításáról, de az ügylet még nem zárult le: a Molnak meg kell állapodnia a Gazprom Nefttel, és amerikai, valamint egyéb hatósági jóváhagyásokra is szükség van.
Mit követel a szerb kormány?
A szerb állam már a megállapodásban rögzítette elvárásait. Szerbia további 5 százalékot vásárolna a NIS-ből, a Pancsovai finomítónak pedig legalább tíz évig azon a kapacitáson kellene működnie, amelyen a szankciók előtti négy évben működött. A szerb állami képviselők emellett nagyobb befolyást kapnának a NIS igazgatóságában.
A szerb kormány közleménye szerint a megállapodás célja a szerb piac ellátásának biztosítása és a Pancsovai finomító működésének fenntartása. Dubravka Dedovic Handanovic energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Belgrád nem akarja akadályozni az üzletet.
A Pancsovai finomító a lényeg
Szerbiának stratégiai jelentőségű létesítmény a Pancsovai finomító: ha működik, az ország jelentős részben önellátó maradhat az üzemanyagból. Az elmúlt hónapokban, amikor a NIS az amerikai szankciók miatt nehéz helyzetbe került, ez különösen fontossá vált. Az augusztus végén meghosszabbított engedély lehetővé teszi a finomító működését, a kőolaj importját és a szükséges tranzakciókat szeptember 30-ig.
A Molnak a Pancsovai finomítót a teljes közép-európai finomítói rendszer részeként kell néznie, a szerb kormány számára viszont elsősorban az számít, hogy legyen elegendő üzemanyag az országban, és a finomító hosszú távon is működjön. A Mol jelentős szerbiai töltőállomás-hálózattal és kutatás-kitermelési üzletággal is rendelkezik, ami földrajzilag jól illeszkedik közép-európai működésébe.
Kemény alkupozíciók
A Mol januárban kötelező érvényű megállapodást írt alá a Gazprom Nefttel annak 56,15 százalékos NIS-részesedésének megvásárlásáról. Ha a vételár mellett hosszú távú működési kötelezettségek, állami befolyás és a finomító fenntartásának költségei is megjelennek, a NIS értéke a Mol számára már nem ugyanaz, mint egy szabadon irányítható vállalaté.
Belgrád sem maradt adós a nyomásgyakorlással: a szerb energiaügyi tárca időnként előhozza a szendrői kínai finomító tervét. A China Energy International Group bevonásával lebegtetett, 2,4 milliárd eurós zöldmezős beruházás kapacitása a tervek szerint meghaladná a pancsovai üzemét. Iparági szakértők szerint egy új finomító megépítése 5–8 évig is eltarthat, és számos környezetvédelmi és finanszírozási akadályba ütközik.
Választás előtt Szerbia
Szerbiában október 25-ére előrehozott parlamenti választást írtak ki. Aleksandar Vucic szeptember 9-én feloszlatta a parlamentet és kiírta az új voksolást, amelynek már miniszterelnök-jelöltként akar nekifutni. Ez nem jelenti azt, hogy a Mol–NIS-üzlet veszélybe került, inkább azt, hogy a kampány alatt a szerb kormánynak még fontosabb lehet az üzemanyag-ellátás és a Pancsovai finomító működése.
A Mol láthatóan nem szívesen vállalna a szerb állam politikai szempontjai miatt olyan feltételeket, amelyek rontják a NIS megtérülését. A következő hetekben az lesz a legfontosabb, hogy sikerül-e olyan kompromisszumot találni, amely a Mol számára üzletileg is vállalható, miközben Szerbia megkapja a fontos garanciákat.
Az INA-ügy tanulságai
A szerb félelmeknek van előzménye: Horvátországban a Mol a 2000-es évek közepén szerzett irányító részesedést az INA-ban, az azt követő években korrupciós vádak és hosszú választottbírósági eljárások kísérték a kapcsolatot. Egy 2026-os jogerős döntés nyomán Horvátországnak mintegy 286 millió dollárt kellett fizetnie a magyar olajcégnek.
Ivan Brodic horvát energiaelemző szerint a Mol kemény és professzionális tárgyaló, amely az ilyen helyzetekben a nemzetközi jogi lehetőségeket is maximálisan kihasználja. Ugyanakkor szerinte a Mol pénzügyileg jól irányította az INA-t, és kétszer is olyan helyzetből hozta vissza a vállalatot, amely már a csődhöz közelített. Legyünk realisták: az új tulajdonos a saját üzleti szempontjai szerint fogja átalakítani a vállalat működését – mondta Brodic, hozzátéve, hogy a NIS-nek éppen erre van szüksége, ha hosszabb távon ismét növekedni akar.
