Kegyetlen meleg és a halálozási statisztikák
Drámai számok tükrözik a június végén tapasztalt hőhullámok hatását Európában, ahol a rendkívüli forróság következtében több mint tízezer halálesetet regisztráltak. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló hőhullámok kíméletlen valóságot jelentenek az emberek számára, különösen az idősebb korosztály számára, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve.
A EuroMOMO európai halálozási figyelő rendszer legfrissebb adatai szerint a hőség következtében 9 ezer elhunyt 65 év feletti volt, ami azt jelzi, hogy a hőség elsősorban a legkiszolgáltatottabb populációt érinti. A nyugat-európai országokban mért rekordhőmérsékletek több ezer felesleges halálesetet okoztak Belgiumban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban.
Angliában és Walesben egy közelmúltban készült brit tanulmány szerint legalább 2700 ember halt meg a hőhullámok következtében. Ez a becslés az Imperial College London, a brit meteorológiai szolgálat és a londoni egészségügyi és trópusi orvostudományi iskola szakértőinek közös munkáján alapul, amely az időjárási adatok és korábbi hőhullámok halálozási adatait vette figyelembe.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás következtében a hőhullámok egyre intenzívebbé válnak: a nappali csúcshőmérsékletek a globális felmelegedés nélkül 3-4 Celsius-fokkal alacsonyabbak lennének. A klímaváltozás hatásaival foglalkozó szakértők, köztük Lea Berrang Ford, a UKHSA Klíma- és Egészségbiztonsági Központjának vezetője, figyelmeztetnek arra, hogy a hőhullámok komoly veszélyt jelentenek az emberek egészségére és jólétére.
Az Egyesült Királyság klímaváltozási tanácsadó testülete már tavaly figyelmeztetett arra, hogy az ország nincs felkészülve a klímaváltozás következményeire. Egy májusban kiadott jelentésük szerint 2050-re a brit otthonok 92%-a vélhetően túlmelegedhet. A javaslatok között szerepel maximális munkahelyi hőmérsékleti határértékek bevezetése, valamint a középületek klimatizálására fordítandó források növelése.
Magyarországon is napirenden van az egészségügyi intézmények klimatizálása. Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány 3,6 milliárd forintot szán a kórházi klímaberendezések karbantartására és fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy a hőségben a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik egészségügyi ellátásra szorulnak.
