Még mindig az iráni helyzet hajtja a piacokat
A keddi kereskedés során az európai részvénypiacok vegyes teljesítménnyel zárták a napot. A BUX index 124257,55 pontos értéken, 1,31%-os emelkedéssel zárta a napot, míg az OTP részvények ára 36900 forinton, 2,61%-os növekedést mutattak. Ezzel szemben a Mol részvények értéke 3986 forinton, 0,5%-os csökkenéssel zárt. A forint árfolyama az EUR/HUF viszonylatában 386,5 forintot, míg az USD/HUF árfolyama 333,6 forintot ért el, előbbi 0,9%-os, utóbbi pedig 0,73%-os csökkenést mutatott.
A STOXX 600 index 0,46%-kal emelkedett, míg az Euro Stoxx 50 index 0,10%-kal csökkent. Az Egyesült Királyság FTSE 100 indexe 0,68%-kal, a milánói FTSE MIB index 0,42%-kal erősödött. Ezzel szemben a frankfurti DAX index 0,07%-os, a párizsi CAC 40 index pedig 0,23%-os csökkenést registrált. A nap folyamán az európai tőzsdék irányt váltottak, részben a Közel-Keleten zajló konfliktusok fejleményeinek fényében.
A piaci hangulat határozottan a bizonytalan diplomáciai kilátásokra és az eszkaláció kockázatára fókuszált. Bár érkeztek hírek a közvetett egyeztetésekről, Irán hivatalosan tagadta a tárgyalásokat, miközben a harcok továbbra is zajlottak. Ezen kívül felmerült, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre közelebb kerülnek a konfliktusba való belépéshez.
Szektorszinten az ipari és pénzügyi papírok alulteljesítettek, míg az alapanyagipari részvények viszonylag kedvezőbb teljesítményt nyújtottak. Technológiai szektorban az SAP részvényei jelentős esést szenvedtek el az elemzői leminősítések következtében, miközben a Leonardo védelmi és ipari vállalat papírjai is csökkenést mutattak. Ezzel ellentétben a vegyipari és bizonyos luxuscikk-gyártó vállalatok részvényei emelkedtek.
A makrogazdasági adatok óvatosságra intették a befektetőket, mivel az euróövezeti beszerzésimenedzser-index márciusban romlott, míg az energiaárak emelkedése a költségnyomást több mint három éve nem látott ütemben gyorsította. Az üzleti bizalom jelentős visszaesést mutatott, ami aggodalomra adott okot a piaci szereplők körében.
Nemzetközi szinten a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásai váltak a nap fő témájává. Az energiaárak emelkedése világszerte inflációs nyomást idézett elő, az észlelhető növekedési kilátások egyre kedvezőtlenebbül alakultak. A piacok egy elhúzódó, energiaár-sokk által vezérelt gazdasági lassulásra számítanak, ami komoly kihívást jelent a jegybankok számára, mind az infláció kezelése, mind a gazdasági növekedés fenntartása terén.
Az árupiacokon jelentős mozgások figyelhetők meg. A WTI nyersolaj ára 4,95%-kal 92,49 dollárra emelkedett hordónként, míg a Brent olaj ára 4,23%-kal 99,98 dollárra nőtt. Az olajárakat a közel-keleti konfliktus eszkalációjától való félelem és az ellátási zavarok kockázata hajtja, különösen a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt. Az arany jegyzése is visszafogott növekedést mutatott, 4422,62 dolláros áron zárt unciánként, ami 0,36%-os emelkedést jelentett. A nemesfém árfolyama ingadozó maradt, mivel a geopolitikai feszültségek támogatták a keresletet, de az erősödő inflációs várakozások és a szigorúbb monetáris politika kilátásai fékezik a növekedést.
