Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése
2026. március 24-én, kedden jelentették be, hogy megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében. A beruházás célját Lantos Csaba energiaügyi miniszter ismertette a beruházás helyszínén, kiemelve, hogy a fejlesztés geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítését célozza, valamint a hőenergia közvetlen hasznosítását a térségben.
A projekt során mintegy 2400-2500 méterről terveznek fúrni, ahol várhatóan 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el. Ez a kísérleti jellegű beruházás, ha sikeres, egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű alapjait fektetheti le. A miniszter hangsúlyozta, hogy a cél az energiaszuverenitás növelése Magyarországon, összhangban a korábban elfogadott nukleáris stratégiával, amely magában foglalja a Paks I. üzemidejének meghosszabbítását, Paks II. építését és a kis moduláris reaktorok megjelenését a 2030-as évektől.
Lantos Csaba emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben csupán 300 háztartási méretű kiserőmű működött Magyarországon 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már körülbelül 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amely Magyarországot a világ élvonalába helyezi, megelőzve többek között Chilét és Görögországot.
A következő években új szélenergia-kapacitások is megjelennek a napelemes rendszerek mellett. Jelenleg az erőművi kapacitás mintegy 60 százaléka időjárásfüggő, ezért különböző, nem időjárásfüggő megújuló energiaforrások, mint például a geotermia, biomassza és biogáz fejlesztése alapvetően fontos.
Az energiaügyi miniszter aláhúzta, hogy Magyarország már most is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, hiszen körülbelül 674 ezer távfűtött lakás 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Ugyanakkor az áramtermelés ezen a területen korlátozott, ezért is bír kiemelt jelentőséggel a most induló beruházás.
Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a zöld átállás fontos része a vállalat stratégiájának, amely magában foglalja nap- és szélerőművek, valamint energiatároló kapacitások kiépítését. Az első geotermikus projekt úttörő vállalkozás, hiszen a hibrid geotermikus rendszer nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát is közvetlenül hasznosítja.
A beruházás hozzájárul a megújuló energiaforrások kiaknázásához, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, az importfüggőség mérsékléséhez, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A rendszer körforgásos működési elven alapul, mivel a kitermelt termálvizet a használat után visszasajtolják a földbe.
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke elmondta, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg. Hozzátette, hogy a kutatási engedélyezés az elmúlt három évben egyszerűsödött, és már több mint 140 kérelmet fogadtak be, ezek közül 80-at engedélyeztek.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az erőműből érkező geotermikus hő elsősorban Kiskunhalason történő hasznosításáról beszélt, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az energiát. Emellett intézmények, így a Szegedi úti börtön és a kórház is bekapcsolódhatnak a hőellátásba, hozzájárulva ezzel a helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozásához.
