A GKI elemzése a magyar gazdasági növekedés kulcsáról
Az utóbbi időszak gazdasági elemzései arra figyelmeztetnek, hogy a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének egyik legfontosabb tényezője a termelékenység javulása lesz. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb kutatása azt hangsúlyozza, hogy a korábban sikeresen működő növekedési motorok, mint például a munkaerő bővülése és a tőkebeáramlás, egyre inkább kimerülni látszanak. Ebből fakadóan új tartalékokra van szükség a gazdasági expanzió fenntartásához.
Tüske Erika által jegyzett jelentésben kifejtették, hogy a magyar gazdaság 2012 és 2024 között évi átlagos 2,5%-os növekedést mutatott. Ebben az időszakban a tőkeállomány bővülése átlagosan 1,1%-ponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez, különösen az EU-s források és a külföldi működő tőke beáramlása révén.
Azonban a GKI megfigyelései szerint a jövőben a kormányzatnak érdemes lenne a termelékenység ösztönzésére összpontosítania, mivel a foglalkoztatottság növekedése már nem tekinthető a gazdasági növekedés biztosítékának. A jelentés kiemeli, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja a 2012-2016 os időszakban volt a legaktívabb, amikor a munkavállalók száma közel 16%-kal nőtt. A következő években azonban a szabad munkaerő-tartalékok apadni kezdtek, így a növekedés üteme is lelassult. A 2020 és 2024 közötti időszakra a GKI előrejelzése szerint a munkaerő már nem fog hozzájárulni a GDP összegéhez, és 2025-től demográfiai okok miatt a foglalkoztatottak sora csökkenésnek indul.
A termelékenység fejlődése az egyik legnagyobb kihívás, amelyet az elemzés is megfogalmaz. 2012 és 2024 között a termelékenység évi átlagos hozzájárulása a gazdasági növekedéshez mindössze 0,6%-pont volt. A gyenge hazai dinamika következtében Magyarország jelentős lemaradást szenvedett el a termelékenység növekedése terén a regionális versenytársakhoz képest. Az GKI elemzése hangsúlyozza, hogy a makrogazdasági előrejelzések értelmében a termelékenység növelése adja a legfontosabb perspektívát a jövőbeli fejlődéshez.
Mindezek alapján a GKI ajánlásaival összhangban, a jövőbeni gazdasági stratégiák fókuszáljanak a termelékenység növelésére, hogy a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekedhessen, és új lehetőségeket teremtsen a fenntartható fejlődéshez.
