Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése a magyar lakáspiac jövőjéről
Idén várhatóan mérséklődő drágulással és a tavalyihoz hasonló tranzakciószámokkal találkozhatunk a magyar lakáspiacon. Az Otthon Start Program (OSP) átfogó hatása már megmutatkozik a piacon, amely a hosszú távú trendek alakulására is kihatással lehet. Ezt az OTP Lakóingatlan Értéktérkép című elemzés is alátámasztja.
2025-re az országos lakásárak körülbelül 19,2%-kal emelkedtek, a NAV ingatlanforgalmi adatai szerint, ami reálértéken 15% körüli növekedést jelentett. A legnagyobb áremelkedést a főváros tapasztalta, ahol 21%-os drágulás következett be, míg a községek és a megyei jogú városok esetében 19%-os növekedés volt a jellemző. Az OTP Jelzálogbank becslése szerint tavaly a tranzakciószámok körülbelül 145 ezer körül alakultak.
Megyei különbségek az áremelkedésekben
A megyei szintű drágulás mértéke is figyelemre méltó, hiszen Baranya megye 32%-os növekedéssel vezeti a rangsort, amit Zala, Komárom-Esztergom és Tolna követ 23-24%-os árnövekedéssel. A legkevesebb növekedést Heves megye mutatta, mindössze 3%-kal. A városok között Pécs a legizgalmasabb, ahol a lakásárak 34%-kal emelkedtek, ezt követi Tatabánya és Miskolc, ahol a növekedés 24-26% közé esik.
A fővárosi kerületek fejlődése
A fővárosi kerületek árváltozásainak elemzése is árulkodó: a III. kerület az élen áll 29%-os drágulásával, ezt követik a IX., XV. és XXII. kerületek 26-28%-os arányú növekedéssel. A legutolsó helyen a XX. kerület áll 845 ezer Ft/m2-es átlagárával, míg az V. kerület hagyományosan a legdrágább, aminek 1,665 millió Ft/m2 átlagos árat könyvelhetünk el.
A lakáspiac vibrálása és a jövőbeni kilátások
A szeptemberben bevezetett Otthon Start Program már a kezdetektől fogva jelentős hatással volt a piaci tranzakciók alakulására. Az MNB adatai szerint az első hat hónapban Budapesten a tranzakciók 52%-át, a megyék jogú városokban 34%-át, más városokban 37%-át, míg a községekben 27%-át támogatta az OSP. Az ingatlankeresések tavaly ősszel drámaian megnövekedtek, majd újabb hullám következett be az idei év elején. Azonban áprilisi visszaesés már jelezte a kereslet és a kínálat közötti feszültséget, ami magával hozta az árak emelkedését.
A jövőben a lakásárak növekedése a tavalyinál mérsékeltebb ütemben folytatódhat, akár csak 10%-os emelkedéssel számolhatunk az idén. A fővárosban a várakozások szerint a drágulás 11%-ra csökkenhet. Az OSP hatása a bérleti piacon is megmutatkozik, hiszen a kedvező hitellehetőségek csökkentik a keresletet, míg a kínálat növekedése a bérleti díjak stagnálásához vezetett.
Összegzés
A magyar lakáspiac jövője számos tényezőtől függ: a kereslet és a kínálat közötti dinamikától, valamint a gazdasági környezettől. A bevezetett programok és intézkedések hatásai csak késve érezhetők, ezért a piaci szereplőknek rugalmasnak kell maradniuk a jövőbeli változásokkal szemben.
