Jelentős átalakulás a magyar gyógyszerpiacon
Magyarország, mint a régió negyedik legnagyobb gyógyszerpiaca, új korszak elé néz. Az IQVIA Hungary legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy a hazai lakosság elsősorban vényköteles gyógyszereiket váltja ki a patikákban, míg az OTC (vénynélküli) termékek iránti kereslet a háttérbe szorult. A szakértők megállapítása szerint ez a tendencia sokáig fennmaradhat, ami súlyosan befolyásolja a gyógyszerellátás struktúráját.
A legújabb statisztikák szerint Magyarországon az egy főre jutó gyógyszerforgalom 348 euróra tehető, ezzel hazánk a térség ötödik helyén áll a gyógyszerfogyasztás terén. Ezen a téren Csehország, Bulgária, Szlovákia és Horvátország vannak előttünk. Érdekes, hogy a gyógyszerpiac általános forgalma az elmúlt években, főként az áremelkedések miatt, folyamatos növekedést mutatott, az IQVIA árbevételei alapján pedig 9,1%-os emelkedés figyelhető meg 2020 óta.
2025-re a lakossági gyógyszerellátás vásárlásai a nyugtaszám alapján 114,7 millióra rúgtak, ami jelentős csökkenést mutat az előző évhez képest. A szakértők megjegyzik, hogy a patikai vásárlások 90%-a vényköteles vagy OTC készítményekből áll, míg a magisztrális készítmények aránya elhanyagolható.
A gyógyszertári szolgáltatások bővítése
Berkovics Beáta, az IQVIA Hungary tanácsadója hangsúlyozta, hogy a gyógyszertárak számának stabilizálódása figyelembe vehető eredmény, hiszen 2025-ben 2907 gyógyszertár működött az országban, ami két gyógyszertárral több, mint az előző évben. A gyógyszerészeti munkacsoport tavalyi megalakulása fontos lépést jelentett a gyógyszerészeti vényírás bevezetése felé, ami várhatóan pozitív hatással lesz a betegekre és a gyógyszerészekre egyaránt.
A gyógyszertári vakcináció kérdése is évek óta terítéken van, és a legutóbbi kormányzati állásfoglalások alapján úgy tűnik, hogy hamarosan erre is sor kerülhet Magyarországon – önkéntes alapon.
Miként segíthetik a gyógyszerészek a lakosság egészségét?
A gyógyszerészek évente 110 millió szakember-beteg találkozót folytatnak, ám a jelenlegi szolgáltatásaik korlátozottak. A gyógyszerészi vényírás bevezetésével, valamint a szűrővizsgálatokhoz való csatlakozással várhatóan bővülne a patikák kínálata. A HGYSZ kutatása szerint a gyógyszerészek 50%-a részt venne a vakcinációs programban, amennyiben az elindul.
Fontos, hogy a gyógyszertárak árrésmodeljét is felül kellene vizsgálni, mivel a jelenlegi degresszív árrés mértéke a forgalom növekedésével párhuzamosan csökken. Ez a helyzet különösen azokban az esetekben problémás, ahol a gyógyszertárak a magasabb árkategóriájú készítményeket nem tudják gazdaságosan kiadni.
Összességében elmondható, hogy Magyarországon a gyógyszerpiac változásai mind a betegek, mind a szolgáltatók számára új lehetőségeket és kihívásokat jelentenek. Lavinát indíthat el a közvetlen gyógyszerellátás újragondolása, amely a jövőben jelentősen javíthatja a lakosság egészségi állapotát és gyógyszerellátottságát.
