A gazdasági helyzet aggasztó jelei az EU-ban
A legfrissebb Eurofound felmérés rávilágít, hogy noha az infláció 2025 őszére az Európai Unióban csökkenni látszik, a háztartások jelentős része még mindig erőteljes megélhetési nyomás alatt él. A felmérés adatai szerint a legnagyobb kihívásokkal a legalacsonyabb jövedelmű, alacsony keresetű emberek küzdenek, hiszen a válaszadók 61 százaléka jelezte, hogy nehezen tudják fedezni a havi kiadásaikat. A lakhatás területe különösen sújtja a bérlőket, akik a növekvő gazdasági feszültségek közepette egyre inkább kiszolgáltatottá válnak.
Bár a gazdasági mutatók, mint a munkaerőpiac stabilitása, kedvezőbb képet mutatnak, a társadalmi valóság teljesen más. Az elfogadható lakhatás és a finanszírozás kérdései nemcsak szociális, hanem makrogazdasági kockázatokat is hordoznak. Az alacsony jövedelmű háztartások tartós anyagi nehézségei visszafoghatják a fogyasztást, növelhetik a hitelkockázatokat, és tovább terhelhetik a költségvetést.
A középkorúak helyzete a legkritikusabb
A felmérés külön figyelmet szentelt a középkorúak pénzügyi helyzetének is, amely különösen súlyosbítja a helyzetet. A 50 és 64 év közötti válaszadók közel 40 százaléka jelezte, hogy nehéz helyzetben vannak, míg a 35-49 éves korcsoportban ez az arány 37 százalékra rúg. Ezzel szemben a fiatalabbak, 25-34 év között, a legnagyobb kihívásokkal 2022-ben szembesültek, ám 2025-re a problémáik részben mérséklődtek.
Az alacsony jövedelmű háztartások válságát a felmérés adatai tovább fokozzák: a magas jövedelműek közül mindössze 9 százalék számolt be hasonló problémákról, míg az alacsony jövedelműek között már 61 százalékuk küzd a pénzügyi nyomással. Ez a tendencia folyamatosan romlik, hiszen 2023-ban a legalacsonyabb jövedelműek 40 százaléka jelezte ugyanezt.
Ha a bérlők, akkor a lakhatási szorongás
A bérlők lakhatási bizonytalansága is kiemelt téma lett: a felmérés szerint a bérlők 13,2 százaléka jelezte, hogy reális veszélyben érzik magukat az anyagiak miatt. Az EU27 átlagos értéke 12,4 százalék, de több tagország, például Görögország (29%) és Szlovákia (22%) sokkal súlyosabb becslésekkel rendelkezik. Magyarország e tekintetben 11,8 százalékos aránnyal zárta le a felmérést, ami szintén aggasztó.
A mentális jóllét csökkenése
Egy másik figyelemre méltó aspektusa a felmérésnek a mentális egészség állapota. A WHO-5 index szerint a válaszadók 57 százaléka került depressziós kockázati zónába, ami azt jelzi, hogy a mentális jólét folyamatosan romlik. Különösen a kényszer már jelenléti munkavégzést végzők körében mérhető a legrosszabb stresszszint, ami a munka-család konfliktusokhoz is hozzájárul.
Összességében a Eurofound legfrissebb felmérése rávilágít arra, hogy míg a gazdasági mutatók javulásról árulkodhatnak, a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségek és a megélhetési nehézségek aggasztó tendenciát mutatnak. A politikai döntéshozóknak sürgősen cselekedniük kell a helyzet javítása érdekében, hogy a jövő generációinak ne kelljen egyre mélyebb pénzügyi és szociális válsággal szembenéznie.
