Ha havi 5 milliót keresel, akkor sem veszel 20 kenyeret – kemény üzenet a szakszervezeti vezetőtől
Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu elnöke, hangsúlyozta, hogy az árréscsökkentés mindenki számára kedvező hatással van, különösen az alacsony béren dolgozó munkavállalókra. A szakszervezeti vezető kifejezte nemtetszését a kiskereskedelmi különadót érintő nagyvállalati panaszokkal kapcsolatban, mivel szerinte a multinacionális cégek továbbra is jövedelmező módon működnek Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai kisboltok, melyek nehéz helyzetbe kerültek, célzott támogatásokra szorulnak.
A 2025. január-novemberi időszak kiskereskedelmi forgalmi adatainak eredményei kedvezőek, a forgalom emelkedése mutatja, hogy nemcsak értékben, hanem volumenben is pozitív trendek figyelhetők meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly az első tizenegy hónapban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,8%-kal nőtt, ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 2,6%-kal, míg a non-food szektor 4,4%-kal gömbölyödött.
Az Egyenlő.hu vezetője érthetetlennek találja, hogy a multinacionális áruházláncok miért elégedetlenek a kiskereskedelmi különadóval, amikor a lakossági költések 80-85%-a náluk realizálódik, míg a hazai kisboltok egyre csődbe mennek. A különadó sávos felépítése szerint a 150 milliárd forintot meghaladó árbevétel felett 4,5%-os adót kell fizetni, amit a nagyobb piaci részesedéssel bíró cégek könnyebben elviselnek, ezzel segítve a költségvetést.
Bubenkó megjegyezte, hogy a multik, mint például a Lidl, Penny és Auchan, valóban profitot realizáltak az utóbbi években, ám a SPAR, Tesco és Aldi nem tudott hasonló eredményeket felmutatni, sőt a 2024-es év számukra veszteségeket hozott. A szakszervezeti vezető véleménye szerint, ha a multik profitálnak a magyar piacon, az jelezheti, hogy a magyarországi tevékenységük jövedelmezőnek bizonyult, különben nem beszélnének folyamatos terjeszkedésről.
Bubenkó Csaba figyelmeztetett, hogy a kisboltok bezárása súlyos következményekkel járhat, különösen a kisebb településeken, ahol a helyi kereskedők kulcsszerepet játszanak a napi szükségletek ellátásában. Szerinte a kiskereskedelmi szektor szabályozása több mint 35 éve várat magára. A plázastoptörvény bevezetése pedig késlekedett, így a nagy láncok dominanciája sokkal erősebbé vált az évek során.
A bérek kérdése is érintett téma volt. Bubenkó szerint a multik bértárgyalásai során a dolgozók megbecsülése elmaradt a bevételek növekedéséhez képest. A múltbeli gyakorlat az volt, hogy a minimálbérhez képest csupán 20-50 ezer forintig emelték a bérszintet. Mostanra viszont a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretein belül elért eredmények alapján 2026-ra 322,8 ezer forintos minimálbér és 373,2 ezer forintos garantált bérminimum várható, ami a 2025-ös adatokhoz képest 11%-os, illetve 7%-os növekedést jelent.
Bubenkó figyelmeztetett arra is, hogy az alapvető élelmiszerek árai rendkívül fontosak a családok számára, mivel akik havi 150-200 ezer forintból élnek, mindennapjaik szempontjából sokkal érzékenyebbek az árak változásaira. A megemelkedett élelmiszerinfláció nem csupán hazai probléma, hanem a nemzetközi színtéren is komoly fejtörést okoz. A kormány árréscsökkentési intézkedései, amelyek során 14 alapélelmiszer ára csökkent, jelentős megkönnyebbülést hozhatnak a fogyasztók számára, hiszen a kereskedők csak 10%-os árrést alkalmazhatnak az érintett termékekre, így ezek olcsóbban juthatnak el a vásárlókhoz.
