A média hitelessége és a kor társadalmi megítélése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása ismét rávilágított a magyar médiafogyasztási szokások és a hitelesség megítélésének éles ellentmondásaira. Szinte minden felnőtt valamilyen platformon naponta közvetlen kapcsolatba kerül médiatartalommal, mégis, az idők során a bizalom mértéke látványosan csökken, különösen az idősebb korosztályok körében.
Televízió: A média nagy túlélője
A magyar lakosság 71 százaléka naponta kapcsolja be a televíziót, ezzel biztosítva helyét a legnépszerűbb médiumok élén. Míg a közösségi média is felzárkózik 66 százalékos napi használati arányával, egyik sem tudja lepipálni a tévéképernyő dominanciáját. Nem meglepő módon a televízió továbbra is a legmegbízhatóbb forrásként jelenik meg – legalábbis a megkérdezettek szerint.
A nyomtatott sajtó süllyedése
A kutatás feltárta, hogy a legrosszabb megítélése a nyomtatott sajtónak van a magyar társadalomban. Az, ami egykor az információk elsődleges hordozója volt, mára a hitelesség rangsorának legalján tengődik, egyre inkább veszítve relevanciájából az olvasók szemében.
Politikai hírek: Elfogultság kontra megbízhatóság
Az NMHH statisztikája szerint a politikai híreket illetően is a tévé áll az élen, a lakosság harmadának véleménye szerint ez a legmegbízhatóbb forrás. Mindazonáltal a megkérdezettek 72 százaléka még így is elfogultnak tartja a tévében megjelenő politikai tartalmakat. Az online híroldalok jócskán lemaradva ugyan, de a második helyen állnak a politikai hírek fogyasztásánál.
Az elfogultság visszás arca
Az elfogultság és a megbízhatóság sokak számára paradoxonnak tűnhet, de a kutatás szerint ezek nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak. Még a legkevésbé elfogultként számon tartott közösségi média esetében is csupán a felhasználók fele tudott valamelyest pozitívan nyilatkozni. Ezzel párhuzamosan 78 százalék kiemelten fontosnak tartja, hogy a média teljes függetlenségre törekedjen.
Dezinformáció mindenütt?
Az álhírek jelenléte továbbra is aggasztó mértékben érinti a magyar médiát. A felnőtt lakosság szinte egésze, 90 százaléka találkozott már hamis információval különböző platformokon, melyek túlnyomó többsége politikai jellegű volt. Az ilyen tartalmak túlnyomórészt online híroldalakon és közösségi médiában érhetők el, ám az emberek mindössze 4 százaléka jelentette ezeket a felületeken.
Az életkor és iskolázottság szerepe
Az álhírek felismerésének képessége szorosan összekapcsolódik az életkorral és az iskolai végzettséggel. Miközben az életkor előrehaladtával romlik e képesség, az iskolázottság növekedése kompenzációként hat. Ez a kettősség azt mutatja, hogy a vélt vagy valós dezinformáció észlelési kapacitása erősen függ a személyes tapasztalattól és a tanulási lehetőségektől.
Mesterséges intelligencia a médiában
A mesterséges intelligencia sem úszta meg a kritikák kereszttüzét: a magyar lakosság túlnyomórészt semlegesnek értékeli jelenlétét a médiában. Bár pozitívumként kiemelték, hogy gyorsítja a munkafolyamatokat, a legtöbben mégis az álhírek gyártását és terjesztését róják fel a technológiai innovációk legnagyobb árnyoldalaként.
A reklámpiac és a televízió
Bár a streaming-szolgáltatók térnyerése vitathatatlan, a reklámpiacon a lineáris televíziózás még mindig domináns szereplő. A háztartások költségvetése egyszerűen nem engedheti meg, hogy elegendő mennyiségű streaming tartalomra váltsanak, mondja Guttengéber Csaba, az Atmedia ügyvezetője. Ennek eredményeként a legtöbb fogyasztó továbbra is a tv-képernyők előtt marad.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/nmhh-felmeres-media-televizio-alhirek.806305.html
