Figyelmeztetés: ha így megy tovább, elsöpör minket a valóság
A világ elképesztő tempóban rohan, Magyarország pedig európai összevetésben is nagyon rosszul áll a mesterséges intelligencia átvételében – mondta Gulyás Tibor, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjának kutatási igazgatója, korábbi helyettes államtitkár az AI Summit Budapesten. Előadásában arról beszélt, hogy a magyar munkavállalók már tömegesen használják a technológiát, a munkahelyeik viszont nem, és a szakadék nem az algoritmusokon, hanem a bevezetés képességén múlik. Szerinte ha ez így marad, a technológia új versenyhelyzete egyszerűen elsöpri a magyar cégeket.
Gulyás Tibor az AI-világtérkép: globális lendület, magyar valóság című előadását a Néprajzi Múzeumban berendezett Cinematic Studio színpadán tartotta meg 2026. szeptember 8-án. Az előadó korábban az innovációért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a kormányzatban, később a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos mellett stratégiai főtanácsadóként tevékenykedett. Jelenleg a Gábor Dénes Egyetem kutatási igazgatója.
Gigawattokban mérhető a különbség
Az előadó adatközpontok kapacitásán keresztül mutatta be, hol tart a világ és hol tart ehhez képest Magyarország. Az általa idézett adatok szerint csak az európai piacon több mint tíz gigawattnyi ilyen kapacitás áll rendelkezésre, itthon viszont mindössze 32 megawattot használ a piac, amihez az állami jelenlét további 10–15 megawattot tesz hozzá. Az amerikai és kínai volumen sokszorosa az európainak.
A tőke oldalán hasonló a kép. Itthon egy évvel ezelőtt elindult egy 75 milliárd forintos tőkealap-kihelyezés, ez azonban nem valósult meg, a szerződéskötések nem történtek meg. Gulyás Tibor szerint uniós forrásról van szó, amelynek a piacon kellene lennie, de nincs ott.
A dolgozó már használja, a cég még nem
Az Európai Unióban a vállalatok mintegy 20 százaléka mondja magáról, hogy használ mesterséges intelligenciát, Magyarországon viszont ez az arány csak 10 százalék, más felmérésekben 7 százalék körüli. A munkavállalók oldalán viszont egészen más a kép: a saját, néhány hónapja készült felméréseik szerint a dolgozók 60–70 százaléka már használ valamilyen AI-eszközt.
A szakadék tehát nem az ország és a világ, hanem a dolgozó és a saját munkahelye között húzódik. Jellemző az egyéni, izolált használat: valaki elkezd egy modellt használni, promptokkal támogatja a munkáját, de a vállalat nem vizsgálja át, hogy a saját működésének egészében milyen alkalmazási területeken lehetne érdemben építeni a technológiára. A cégméret tovább rontja a helyzetet: a becslése szerint Magyarországon nagyjából ezer nagyvállalat és mintegy húszezer közép- és kisvállalkozás mellett a 900 ezres kkv-körből körülbelül 800 ezret tesznek ki a néhány fős cégek.
Nem az algoritmuson múlik
Az átállás akadályai között a megtérülés hiányát, az adatok minőségét és a szakértelem hiányát is említette, de szerinte mindez egy pontban ragadható meg: a vállalat nem találkozik azzal a tudással, amely a saját konkrét problémáját megoldaná. A kritikus tényező maga az implementáció.
A Boston Consulting Group legalább egyéves kutatására hivatkozott, amely szerint az AI-átállás sikere 70 százalékban az embereken és a folyamatokon múlik, 20 százalékban az adatokon, és mindössze 10 százalékban magán a technológián és az algoritmusokon. A mesterséges intelligencia használata nem az, hogy leveszünk valamit a polcról, hanem komoly szervezetfejlesztés – ehhez világos feladatra, megfelelő modellre, kialakított folyamatokra és felkészült munkaszervezetre van szükség.
„Egészen egyszerűen el fog söpörni minket a valóság és a technológiának az új versenyhelyzete” – fogalmazott.
Az állam stratégiát alkothat, a vállalat a kulcsszereplő
A kormányzati oldalról azt mondta, ambíció van. Úgy látja, új lendületet Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos megjelenése hozott, aki a stratégia, a szabályozás és a finanszírozás eszközeivel egyszerre próbálta támogatni az ökoszisztéma építését. Az új kormány felállása szerint szintén azt mutatja, hogy a terület magas polcra került, hiszen külön minisztériumot hoztak létre rá. A tárca vezetője, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter néhány napja arról beszélt, hogy a kormányzat olyan digitális államot épít, amelyben a köztisztviselők értő módon használják a technológiát.
Az állam ugyanakkor Gulyás Tibor szerint csak stratégiát alkothat, szabályozhat, segítheti az adatvagyon hasznosítását, képzéseket és finanszírozási eszközöket biztosíthat – a technológiai adaptáció kulcsszereplője maga a vállalat, annak készsége és hozzáállása. A képzések területén elmondása szerint komoly eredmények születtek: több mint 75 ezren töltötték ki a Gábor Dénes Egyetem alapozó AI-képzését, amely felnőttképzési mikrotanúsítványt is adott. Ez azonban csak alaptudás – a következő lépés a szervezetek gondolkodásmódjának megváltoztatása.
