Kezdőlap Technológia Az ENSZ szerint a mesterséges intelligencia jó, de csak fejlett országoknak.

Az ENSZ szerint a mesterséges intelligencia jó, de csak fejlett országoknak.

által Janos

Mesterséges intelligencia: a fejlődés ára

A mesterséges intelligencia és az automatizálás nemcsak technológiai áttörést, hanem jelentős társadalmi és gazdasági változásokat is hoz. Az ENSZ jelentése világosan rámutat: miközben a technológiai fejlődés növeli a termelékenységet, a munkaerőpiacon óriási egyenlőtlenségeket szül. A fejlett országok előnyösebb helyzetbe kerülnek, míg a fejlődő államok továbbra is a peremre szorulhatnak.

Munkahelyvesztés és felkészültségi szakadék

A mesterséges intelligencia elterjedése komoly fenyegetést jelenthet a fejlődő országok munkahelyeire, ahol az alacsony bérű munkaerő a gazdaság alapkövét képezi. Az automatizálás ugyanakkor előnyösebben érinti a fejlett gazdaságokat, amelyek már most is jobb technológiai infrastruktúrával és erősebb szabályozási keretekkel rendelkeznek.

Technológia és méltányosság: egyensúlyhiány

Az ENSZ által megfogalmazott aggodalmak között szerepel, hogy a mesterséges intelligenciát vezérlő gazdasági előnyök sokkal nagyobb mértékben áramlanak azokba az országokba, amelyek nagy technológiai cégekkel rendelkeznek. Az amerikai és kínai vállalatok dominanciája a kutatás-fejlesztési kiadások 40%-át lefedi, tovább mélyítve a világgazdasági egyensúlytalanságot.

Új esélyek vagy elveszett munkahelyek?

A jelentés pozitívumokat is vázol: a mesterséges intelligencia képes új iparágak létrejöttét előmozdítani, főként a kisebb jövedelmű gazdaságokban, ahol a munkaerő átképzésébe fektetett összegek növelhetik a foglalkoztatottságot. Ám ennek feltétele a megfelelő szinten megvalósított technológiai felkészítés és szabályozás, amely jelenleg nagyrészt hiányzik.

A szabályozás hiányzó láncszeme

Az UNCTAD szerint a mesterséges intelligencia globális szabályozása egyelőre gyerekcipőben jár. A fejlődő országokat szinte teljesen kihagyják a technológiai párbeszédből, így azok nem tudják érvényesíteni érdekeiket. Ez a kirekesztés csak tovább növeli a gazdasági egyenlőtlenségeket, miközben a fejlett országok révén a technológia előnyei koncentráltan jelennek meg.

A jövő dilemmái

A csúcstechnológiai piac robbanásszerű növekedése – 2023-ban 2,5 milliárd dolláros érték mellett – 2033-ra akár 16,4 milliárd dolláros méretet is elérhet. Azonban ennek a gazdasági fejlődésnek az eredményei elsősorban néhány ország gazdaságára összpontosulhatnak, mélyítve a nemzetközi jövedelmi szakadékokat.

Emberek és technológia: melyik az első?

Rebeca Grynspan, az UNCTAD főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a hangsúlyt a technológiáról vissza kell helyezni az emberekre. Az együttműködő, globális szabályozás kidolgozása és az átképzésbe való befektetés talán egyensúlyteremtő eszköz lehet, amely biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia ne csak néhány ország és vállalat hasznát szolgálja, hanem a fenntartható fejlődés eszközévé váljon.

Felzárkózási lehetőségek a déli országok számára

Noha az UNCTAD aggodalmát fejezte ki a szabályozás hiánya miatt, néhány ország, mint Brazília, Kína, India és a Fülöp-szigetek, ígéretes eredményeket mutat a technológiai felkészültség terén. Azonban a déli országok bevonása nélkül a mesterséges intelligenciára épülő fejlődés nem hozhat igazságos globális eredményeket.

Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ensz-mesterseges-intelligencia-fejlett-orszagok-fejlodo-orszagok.807132.html

Ezt is kedvelheted