Róna Péter a Fidesznek: „Tetszettek volna alkotmányt csinálni”
Róna Péter, a neves jogász és közgazdász, átfogó írásban kritikát fogalmazott meg a magyar alkotmányozással és annak következményeivel kapcsolatban. A professzor határozottan rávilágít, hogy a magyar politikai rendszerben milyen elméleti és gyakorlati kihívásokkal kell szembenézni az alkotmányos jogállamiság terén.
Sándor Zoltán cikkében, mely 2026. június 25-én jelent meg, a szerző a politikai viták kereteit és a jogi keretek hiányosságait taglalja. Róna a parlamentben zajló Tisztítótűz művelet kapcsán emeli ki a kettős értelmezés problematikáját. Az egyik megközelítés az egyenjogúságra és az emberi jogok védelmére fókuszál, míg a másik a népakarat nevében egyetlen hatalommal összpontosítja a politikai döntéseket.
Az alkotmányozás progresszív vagy konzervatív értelmezése mögött Róna Péter úgy véli, hogy a magyar jogrendszer nem képes hatékonyan kezelni a politikai hatalommal kapcsolatos feszültségeket. A közgazdász hangsúlyozza, hogy hazánk eddigi alkotmányai, kezdve a szovjet örökségtől az 1949-es alkotmányon át, nem biztosítanak valódi alapokat az alkotmányos jogállam kialakításához. Továbbá rámutat, hogy az Orbán-kormány által 2011-ben bevezetett alapító törvény nem más, mint a gyökértelen alkotmányozás hagyománya felerősítése.
Róna Péter érvelése szembesíti a közvéleményt azzal a ténnyel, hogy a magyar állam jogalkotási folyamatai nincsenek összhangban a demokratikus elvekkel. Az aktuális politikai helyzetben a közgazdász kijelenti, hogy „a létező jogrendszer és a népakarat a puszta erőt Magyar Péter kezébe tette.” Az alkotmány hiányosságai megnehezítik a politikai felelősségvállalást, ami gyakran visszaélésekhez vezet.
Zárásként, egy irónikus megjegyzéssel Róna Péter Antall József szavait idézi, amely felveti a kérdést: tetszettek volna alkotmányt készíteni, amikor lehetőség nyílt rá. Ezzel a megfogalmazással a professzor azt üzeni, hogy a politikai akarat hiánya nem mentség a jogi keretek megteremtése alól.
