Monopólium ritkaföldfémekből: Kína sakkban tartja a világot
A ritkaföldfémek hallatán sokan olyan ásványokra gondolhatnak, amelyek rendkívül ritkák, ám a valóság bonyolultabb. Ezek az elemek földrajzilag nem annyira ritkák, mint a nevük sugallja, helyenként gyakrabban előfordulnak, mint például a réz vagy az ólom. Az igazi kihívás nem ezek felfedezésében rejlik, hanem a feldolgozásukban, amely rendkívül költség- és energiaigényes.
Kína azonban ezen a téren mindenkit maga mögé utasított. Az ország az 1990-es évek óta tudatosan építette fel dominanciáját ezen a területen. A belső-mongóliai Bayan Obo bánya, a világ legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelye, kulcsszerepet játszik Kína monopóliumában. További gazdag lelőhelyek találhatók az ország déli részén, amelyek becslések szerint több száz évnyi bányászati kapacitást biztosítanak.
Kínai stratégia: a világpiac elárasztása
A ritkaföldfémek Kínán kívüli kitermelése és feldolgozása az elmúlt évtizedekben rendre veszteséges vállalkozássá vált. Kína már korán felismerte, milyen jelentősége lesz ezeknek az anyagoknak, és agresszív támogatásokkal segítette iparát. Az így előállított feldolgozott elemek alacsony ára ellehetetlenítette a konkurens országok iparának versenyképességét. Így a világ ritkaföldfémnek közel 90%-át ma már Kínában dolgozzák fel.
Ez az előny nem csupán a mennyiségről szól, hanem a technológiáról is. A ritkaföldfémek feldolgozásához szükséges speciális szakértelem és technológia nagyrészt a kínai fejlesztéseknek köszönhető. Még azok a nemzetek is, amelyek a termelésük felépítésén dolgoznak, mint például Ausztrália, szintén Kínától függnek a kritikus feldolgozási technológiák terén.
A high-tech ipar függősége
Az olyan ritkaföldfémek, mint a neodímium és a diszprózium, elengedhetetlenek az elektromos autók és szélturbinák motorjaihoz. Az europium és a terbium a LED-kijelzők fényét színezi, miközben az energiatakarékos lámpák gyártásában is létfontosságú szerepet játszanak. Ezek az elemek ugyanúgy nélkülözhetetlenek a napelemekhez, akkumulátorokhoz, félvezetőkhöz és más high-tech termékekhez is. E technológiák globális termelése szinte teljes egészében ezen ásványoktól függ.
A kérdés az, hogy vajon a világ képes lesz-e a közeljövőben csökkenteni Kína dominanciáját ezen az ipari területen. Bár több ország is próbálkozik a saját kapacitásaik felépítésével, Kína technológiai fölénye és infrastruktúrája rövid távon továbbra is meghatározó tényező marad.
Egy kiegyensúlyozatlan küzdelem
A kínai stratégiát erősíti az a politikai és gazdasági előrelátás, amely a nyersanyagok ilyen mértékű központosítását eredményezte. Csupán egy maroknyi ország próbálja utolérni ezt a dominanciát, de a feldolgozóipar kiépítése és a szükséges technológiai fejlődés hatalmas idő- és tőkeberuházást követel. Kína így továbbra is monopolhelyzetben diktálhatja az árakat és feltételeket a világpiacon, miközben partnerei geopolitikai sakkjátszmák részeseivé válnak, a ritkaföldfémek iránti függőségük révén.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ritkafoldfem-feldolgozas-kina-monopolhelyzet-banyaszat.808017.html
