Rekordalacsony infláció és erős forint – az ingatlanpiac áttörése az euróbevezetésen múlhat
Augusztusban 1,3 százalékra süllyedt a hazai infláció, ami közel tízéves mélypontnak felel meg. Az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról csökkent erre a szintre, a maginfláció pedig 2 százalékon alakult. A kedvező folyamat mögött elsősorban az alacsony élelmiszerárdinamika, az erős forint és az adminisztratív árkorlátozások állnak. A mérséklődő lakossági és vállalati árvárakozások szintén támogatják a dezinflációt, ugyanakkor a szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is a fenntartható árstabilitás legfontosabb kockázata. Az infláció várhatóan fokozatosan emelkedik a következő hónapokban, de a gyorsulás üteme visszafogottabb lehet az előzetesen vártnál.
Javuló fogyasztói bizalom, gyenge beruházások
A fogyasztói bizalom javulásával párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom volumene is emelkedik, ami az év egészében stabil alapot adhat a növekedésnek. A tartós cikkek beszerzése húzza leginkább a lakossági fogyasztást. A fogyasztás maradt az egyetlen valódi motor tavasszal is: az első negyedévben a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, negyedéves alapon 0,8 százalékkal nőtt, a második negyedévben a negyedéves növekedési ütem 0,5 százalékra lassult, míg az éves ráta 1,7 százalékon maradt. A beruházási adatok ugyanakkor továbbra is gyengék, nem látszik a felfutás.
Kamatcsökkentési ciklus és javuló kockázati megítélés
Júniusban a jegybank 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, majd júliusban és augusztusban is folytatódott a monetáris enyhítés 25-25 bázispontos lépésekkel, így a nyár végére az alapkamat 5,5 százalék lett. Az elmúlt időszakban jelentősen javult Magyarország piaci kockázati megítélése: a tízéves forint állampapír átlagos hozama az első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra csökkent, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül alakult. A német tízéves kötvényhez viszonyított felár visszatért a koronavírus-válság előtt jellemző 200-250 bázispontos sávba.
Erős forint, ingadozó árfolyam
Az euró-forint árfolyama az elmúlt hónapokban két jól elkülöníthető szakaszt mutatott. A márciusi geopolitikai feszültségek idején az árfolyam 397 közelébe emelkedett, majd június közepére 350 alá süllyedt, ami a márciusi csúcshoz képest közel 12 százalékos forinterősödést jelentett. Júliustól korrekció indult, és az euró-forint fokozatosan visszatért a 360-365-ös tartományba, augusztusban pedig már viszonylag szűk, mintegy 361-366 közötti sávban mozgott. A forint a nyári korrekció ellenére is számottevően erősebb maradt a márciusi mélypontjához képest.
Az ingatlanpiac igazi áttörése az euróbevezetésen múlhat
Az ingatlanpiacon már most érezhető a konvergencia és a megindult árcsökkenés, ami fokozatosan reálisabb szintekre tereli a hozamokat és tisztítja a piacot. A szektor igazi új sztorijára és a nemzetközi intézményi tőke érdemi visszatérésére ugyanakkor az euróbevezetés konkrét perspektívája adhatná meg a végső lökést, amely az árfolyamkockázat kiiktatásával és a finanszírozási terhek csökkentésével új növekedési ciklust indíthat el. A nagyléptékű tőkebeáramlás megindulásához a befektetők továbbra is a kiszámítható költségvetési pályát és a szerkezeti egyensúly tartósságát várják.
Kockázatok a második félévre
A közel-keleti konfliktus elhúzódása, az ismét megjelenő vámháborús feszültségek, a várható jelentős aszálykárok és a nyári energiaválság lefelé irányuló növekedési kockázatot jelentenek az év második felére. Június vége óta egyre csökken az optimizmus a közel-keleti konfliktus lezárását illetően, így ismét nőnek a gáz- és olajárak. Pozitív tényező ugyanakkor, hogy az export kilátásai fokozatosan javulnak, ami az ipari termelés korábban vártnál valamivel gyorsabb növekedését indukálhatja. Összességében 2026-ban várhatóan továbbra is a háztartások fogyasztása marad a gazdasági növekedés fő motorja, amit leginkább a pozitív reálbérnövekedés magyaráz.
