Több tízmilliárdos gyomrost kapott Mészáros Lőrinc cége
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nemrégiben visszavonta a Mészáros Lőrinchez tartozó OPUS TITÁSZ Zrt. EU-s RRF-támogatási döntését, arra hivatkozva, hogy a vállalat nem felel meg az államháztartási törvény szerinti átláthatósági követelményeknek. A döntés, amely hetek múltán született a pályázati határidő lejárta után, számos kérdést vet fel az ügy körülményeivel kapcsolatban.
Mészáros Lőrincre, Magyarország prominens üzletemberére, aki több kormányzati projekthez kötődik, hirtelen rászakadt a gyanú, hogy cégei nem megfelelően működnek azon jogszabályi keretek között, melyek az uniós források elnyerésére vonatkoznak. Az ügy részleteivel kapcsolatban az Economx kérdéseire az MFB nem adott kielégítő választ, ami tovább nehezíti a helyzet átláthatóságát.
A bank reggeli közleménye alapján az OPUS TITÁSZ nem minősül átlátható szervezetnek, ezért a vonatkozó törvények értelmében nem köthető vele támogatási szerződés. Az átláthatóság biztosítása Magyarország vállalása volt az RRF források hazahozatala érdekében, így kiemelkedő jelentőséggel bír az MFB által hozott döntés.
Mi derült ki az OPUS TITÁSZ pályázatáról?
Zavaró módon az MFB közleménye nem tartalmazott információt arról, hogy pontosan mikor derült ki az OPUS TITÁSZ átláthatósági problémája, és hogy milyen körülmények vezettek a pályázat elutasításához. Az Economx arra is kíváncsi volt, hogy a döntés meghozatala előtt milyen adatok álltak rendelkezésre, amelyek alapján később a pályázat elutasításáról döntöttek.
A Magyar Fejlesztési Bank elmondta, hogy jogi és pályázati kötöttségeik miatt nem tudnak részletesebb tájékoztatást adni, így továbbra is homály fedi az ügy hátterét. A kérdés, hogy milyen konkrét feltételek vagy körülmények váltak ismertté, amelyek miatt a támogatás visszavonásra került, továbbra is nyitva marad.
A pályázatok jelentősége
A szóban forgó ügy két EU-s felhíváshoz kapcsolódik: az egyik célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrációját támogató rugalmas villamosenergia-hálózat kiépítése, a másik pedig az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzését és telepítését célozza meg. Az OPUS TITÁSZ Zrt. a legnagyobb szereplők között volt, így az ügy további következményekkel is járhat a piacon.
A megújuló energia szektor fejlesztésére tervezett költségkeret 479,7 milliárd forint, amiből jelentős összeget fordítanak a hálózati fejlesztésekre. A pályázati eljárás során a támogatások maximális aránya 75% és 90% között mozog a különböző engedélyezett szolgáltatók esetében, ami tovább növeli a projekt jelentőségét.
A jogszabályi háttér
A költségvetési támogatás megítélése szigorú feltételekhez kötött, a törvény világosan rögzíti, hogy csak olyan szervezetek kaphatnak támogatást, amelyek megfelelnek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek és átláthatóan működnek. A támogatási döntést előkészítők és azok, akik a döntéshozatalban részt vettek, szintén kizártak a kedvezményezettek köréből, ezáltal biztosítva a pályázati eljárások tisztaságát.
Az MFB azért indokolta a döntést jogszabályi alapon, konkrét részleteket viszont nem osztott meg. Az üggyel kapcsolatban az átláthatósági követelmények betartása kiemelten fontos, azonban hogy pontosan mely feltétel nem teljesült, az egyelőre nem derült ki.
