Teljesen jelentéktelen lett a Black Friday – az okok feltárása
A Black Friday mára elvesztette régi vonzerejét a magyar kereskedelem világában. A folyamatos árcsökkentések, a nemzetközi online áruházak alacsony ára és az állami árrésstop együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a vásárlók egyre kevésbé érzik különlegesnek ezt az eseményt. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Black Friday ma már elsősorban stratégiai befektetések és marketingeszközök sorába került, nem pedig a „nagy kedvezmények napja” lett.
Az Egyesült Államokban a Black Friday hagyományosan a jelentős árengedmények napja, ahol az üzletek akár 80%-os kedvezményekkel várják a vásárlóikat. Ezzel szemben Magyarországon 2025-re a Black Friday már nem bír a régi branderejével; a fogyasztók egyre inkább unalmasnak és jellegtelennek találják ezt az időszakot, az idei akciók pedig jellemzően csupán 5–20% kedvezményeket kínálnak. Ez a helyzet távol áll a klasszikus amerikai Black Friday élményétől, ami komoly kérdéseket vet fel a jövőt illetően.
Vásárlói magatartás és infláció
Korábban a vásárlók többsége tudatosan készült a Black Friday-ra, ám a PwC által végzett felmérés szerint csupán a válaszadók 17%-a mondta, hogy kifejezetten várja az akciót. Ezzel szemben 41% azon vásárlók arányát mutatja, akik csak a kínálat és a leárazások alapján döntenek a vásárlásaikról. A vásárlói magatartás e változása azt jelenti, hogy a Black Friday már nem egyszeri eseményként, hanem egy széles spektrumon elérhető akciós intervallumként él tovább.
A jövőbeli költési szokások is árulkodnak a jelenlegi gazdasági helyzetről. Az online vásárlók átlagosan 130 ezer forintot, míg a boltban vásárlók 110 ezer forintot szánnak a Black Friday akciókra. A várható vásárlások mértéke, ha a digitálisan affinis közönséget is figyelembe vesszük, akár 175-220 milliárd forintra is rúghat.
Gazdasági tényezők hatása
A Black Friday egykor a márkák számára lehetőséget nyújtott a forgalom drámai növelésére és a vásárlói bázis bővítésére, ma azonban egyre inkább marketing kötelezettséggé vált, amely kevésbé vonzó a vásárlók számára. Kozák Tamás hangsúlyozta, hogy a kereskedők jövedelmezősége jelentősen csökkent, ami a vásárlói árérzékenység növekedéséhez vezetett. Ez a csökkenő nyereségérzékenység a kereskedelmi tevékenységek árazási politikáit is befolyásolta.
Az infláció és a költségek növekedése kizárólag hazai problémák; a kereskedők nem tudják olyan mélyre csökkenteni az árakat, mint korábban, hiszen az alapanyagok, a munkaerő és a szállítás költségei folyamatosan emelkednek. Kozák szerint az árváltozások már egész évben érezhetők, így a Black Friday már nem szolgál kiemelkedő árkedvezményekkel.
A jövő útja
A kereskedőknek nemcsak a kedvezményeket kellene előtérbe helyezniük, hanem olyan élményeket és egyedi eseményeket is kell bevezetniük, amelyek visszahozzák a Black Friday ünnepi jellegét. Célzottan szegmensált akciók, ahol prémium termékek esetén nagyobb leárazásokat kínálnak, míg belépő szintű termékeknél kisebb kedvezményeket alkalmaznak, szintén jó megoldások lehetnek a vásárlói figyelem felkeltésére.
Az influencerekkel és hűségprogramokkal való partnerségek lehetőségei a Black Friday-t hiteles márkás élménnyé változtathatják, távolítva a nap imidzsét a puszta leárazások világától. Az online kereskedelemben aktív résztvevők számára tehát egy új piaci megközelítés kialakítása jelentheti a jövőt.
A Black Friday tehát már nem csupán a vásárlásról szól, hanem a kereskedelem és az üzleti stratégiák változásáról, amelyek a vásárlói magatartás radikális átalakulásával párhuzamosan zajlanak. A jövő kulcsa a fejlődés, amely átlép a régi sémákon, és a vásárlói boncolgatás helyett a vásárlói élmény tudatos alakítására helyezi a hangsúlyt.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/black-firday-kereskedelem-kedvezmeny-kozak-tamas.819664.html
