A nyugdíjrendszer súlyos hiányai
Magyarország nyugdíjrendszere 2025-re vészes hiányba került, a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitje elérte a 760 milliárd forintot. A költségvetés ezen évben összesen 6629 milliárd forintot költött nyugdíjakra, ami 6,8%-kal magasabb a megelőző évhez képest. A társadalombiztosítási járulékokból 2965 milliárd forint, míg a szociális hozzájárulási adóból 2904 milliárd forint folyt be a nyugdíjalapba.
A központi költségvetési támogatás, amelyet a 13. havi nyugdíj és egyéb kiadások fedezésére szántak, végül 564,5 milliárd forintnyi hiányt okozott. A 2025-ös évben a nem rendkívüli hónapok átlagában havi 500 milliárd forintot költöttek öregségi nyugellátásokra, és a 13. havi nyugdíj kifizetése februárban szinte megduplázta a havi kiadásokat.
A nyugdíjszerű ellátások összesen 7301 milliárd forintot képviseltek, melyből 672 milliárd forint egyéb nyugdíjszerű juttatás volt. Fontos megemlíteni, hogy a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adók bevételei 8,6%-kal és 7,4%-kal nőttek az előző évhez képest.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 760 milliárd forintos hiányához jelentős mértékben hozzájárult a járulékfedezet nélküli 13. havi nyugdíj. Az Egészségbiztosítási Alap 2025-ös kiadásai 4902 milliárd forintot tettek ki, amely szintén 8%-kal megemelkedett az előző éves adatokhoz képest.
Összességében a nyugdíj- és egészségcélú kiadások együttesen 11 540 milliárd forintot tettek ki, míg a bevételek 8326 milliárd forintot képviseltek, ezzel 2700 milliárd forintos központi költségvetési támogatásra volt szükség a tervezett 2454 milliárd forintos keret felett. Az elkövetkező években várhatóan további kiadásokkal kell szembenézni, például a 14. havi nyugdíj részleges bevezetésével, ami kb. 170 milliárd forint plusz terhet jelent a költségvetésnek.
A nyugdíjrendszer jövője így továbbra is kérdéses marad, és akár drasztikus intézkedésekre is szükség lehet a fenntarthatóság érdekében.
