Profitnövekedés a NIS-nél szankciók mellett
A NIS, Szerbia kizárólagos olajfinomítója, jelentős nyereségről számolt be, amely felerősíti a kérdést: hogyan lehetséges profitot termelni a szankciók és a működési leállások közepette? Az amerikai szankciók várhatóan június 16-án járnak le, ami fokozza a piaci és politikai bizonytalanságot.
2026 első negyedévében a NIS nettó nyeresége elérte a 2,8 milliárd dinárt (28 millió dollár/24 millió euró), ami 86 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. E növekedést az olcsóbb olajkészletek és a globális olajárak emelkedése támogatta, amit a közel-keleti konfliktusok is befolyásoltak. A pénzügyi jelentés részletezi, hogy a vállalat árbevétele azonban 8 százalékkal csökkent az előző évhez képest, 66,2 milliárd dinárra, mivel a kőolajtermékek értékesítése 18 százalékkal, 592,2 ezer tonnára esett vissza.
Ugyanakkor a kamatok, adók és értékcsökkentés előtti eredmény (EBITDA) 11 milliárd dinárra nőtt, ami 29 százalékos éves emelkedés. Ezt a fejlődést a Brent nyersolaj átlagos hordónkénti árának 7 százalékos, 80,6 dolláros növekedése is hozzájárult. A további részletek szerint a NIS-nél a finomítói leállás is éreztette hatását, mivel az amerikai szankciók miatt december elején bezárták a Pancevo városában található nagy kapacitású finomítót.
A NIS vezetése azonban képes volt ideiglenes működési engedélyt szerezni az Egyesült Államok Külföldi Vagyonkezelési Hivatalától (OFAC), így január közepén újraindították a finomítót. Kétségtelen, hogy a leállás hatással volt a nyersolaj és a félkész termékek finomítására, hiszen az első negyedévben összesen 642,8 ezer tonnát dolgoztak fel, amely a 2025 első három hónapjában elért 853 ezer tonnával összevetve jelentős csökkentést mutat.
Az olaj- és gáztermelés a vizsgált időszakban 280,3 ezer tonna olajegyenértéket jelentett, ez is növekedést mutat a 2025 első negyedévi 277,5 ezer tonnához képest. A NIS az első negyedévben három külön engedélyt kapott az OFAC-tól, amelyek lehetővé tették a normális működés folytatását, azonban a legutolsó, április 17-én lejárt.
Április elején az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma újabb szankciómentességet biztosított a NIS számára, ami lehetővé teszi a működés fennmaradását június 16-ig. A közlemény az amerikai szankciók jövőbeli hatásairól is szól, amelyeknek megítélése rendkívül nehéz, így a vezetőség becslései és várakozásai eltérhetnek a valós kimeneteltől.
Az első negyedévben a NIS 6,3 milliárd dinárt fektetett be, leginkább az olaj- és gázkitermelés fejlődésére, ami összehasonlítva a tavalyi 5,5 milliárd dinárral is pozitív előrelépést mutat. A bankokkal szembeni adósságát is sikerült csökkenteni, 396 millió euróról 373,7 millió euróra.
A NIS 44,85 százalékát birtokolja a Gazprom Neft, míg a szerb kormány a részvények 29,87 százalékát, a szentpétervári Intelligence pedig 11,3 százalékát birtokolja. 2025 elején a MOL, a magyar olajtársaság, bejelentette, hogy megállapodást írt alá a Gazprom Nefttel a NIS többségi, 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról, és a MOL számára a határidő 2026 május 22-én zárul.
Míg a NIS a 2025-ös évben 5,6 milliárd dináros nettó veszteségről számolt be, ami jelentős visszaesést jelentett az előző évi 10,1 milliárd dináros nyereségtől, az amerikai szankciók hatásai a finomítási és értékesítési volumen csökkenéséhez vezettek. Kérdéses, hogy elkerülhetők-e a jövőbeli pénzügyi nehézségek, különösen a piaci ingadozások és a politikai nyomás fényében.
