Sorra zárnak be a vendéglátóhelyek: kijöttek a lesújtó számok
Hat év alatt több mint 9 ezer vendéglátóhely tűnt el Magyarországról, miközben a szektor forgalma alig nőtt. A fenyegető energiaárak, a folyamatosan emelkedő bérek és az élelmiszerek drágulása komoly nyomás alá helyezte a vállalkozásokat, amelyek közül egyre többen képtelenek talpon maradni.
A magyar vendéglátás jelentős átalakuláson megy keresztül. Az utóbbi években éttermek, kávézók és italüzletek egyaránt példátlan költségnyomással szembesültek, és a forgalom sem mutatott tudatos növekedést. Az MBH Bank elemzése alapján ez a folyamat világosan látható: a vállalkozások száma meredeken csökkent, és a trend aggasztó kihívásokkal próbálja megtartani a túléléshez szükséges egyensúlyt.
Az utóbbi időszakban a koronavírus-járványt követően sokan az ágazat fellendülését várták, azonban a várt újjáéledés csupán átmeneti volt. Az energiaárak robbanása, az élelmiszerek drágulása és a bérek emelkedése együttesen sújtották a szektort. A vállalkozások, noha próbálták a költségnövekedéseket áraikban érvényesíteni, ezt nem tudták tartós növekedéshez fordítani. A gazdasági bizonytalanság és a gyenge fogyasztói kereslet miatt a vendéglátás teljesítménye gyakorlatilag stagnált.
A vendéglátóhelyek száma drasztikusan csökken
A számok beszédesek: míg 2019-ben Magyarországon több mint 51 ezer vendéglátóhely működött, addig 2025 végére számuk 41 852-re csökkent. Ez hat év alatt több mint 9 ezer egység eltűnését jelenti, ami 18 százalékos visszaesést takar. A legnagyobb veszteséget az italüzletek, kávézók és zenés-táncos szórakozóhelyek szenvedték el, ahol a számok 35 százalékos csökkenést mutatnak. Emellett az éttermek, büfék és gyorséttermek körében 16 százalékos, míg a cukrászdák esetében 8 százalékos csökkenést regisztráltak.
Budapestre is rányomta bélyegét a tendencia
A csökkenés nemcsak a vidéki vendéglátóhelyeket érintette, hanem Budapestet is, ahol 20 százalékos visszesés figyelhető meg a vendéglátóhelyek számában 2019 és 2025 között. Hasonló mértékű csökkenést tapasztaltak az Észak-Alföldön, míg a Nyugat-Dunántúlon a legkisebb, 14 százalékos visszaesést regisztrálták.
Miközben a vendéglátóhelyek száma folyamatosan csökken, a forgalom sem tapasztalt érdemi növekedést. A vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között mindössze 1,4 százalékkal nőtt, ami lényegében stagnálást jelent. A szakértők véleménye szerint az ágazat növekedése inkább a folyamatosan emelkedő árakból következett, mintsem hogy több vendég ült volna be az éttermekbe.
Költségnyomás és infláció
A vendéglátás költségoldali nyomását jól mutatja az élelmiszer-infláció is, amely 2022 és 2023 között meghaladta a 25 százalékot. Közben a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete 2019 és 2025 között több mint a duplájára emelkedett. Az energiaárak emelkedése is drámai: 2022-ben a nem lakossági villamos energia ára átlagosan 86 százalékkal, míg a földgázé 145 százalékkal nőtt.
A munkaerőhiány is fokozza a problémákat
A helyzet súlyosbító tényezője a munkaerőhiány is. Az ágazatban ma 15–20 ezer fővel kevesebben dolgoznak, mint a járvány előtt, ami miatt a szezonális vendéglátóhelyek egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a dolgozókat.
Szakmai elemzések szerint a vendéglátásban zajló folyamatok már nem csupán egy gazdasági ciklus hatásait mutatják. A piac szerkezete átalakulóban van: a fogyasztás egyre inkább a nagyvárosokban és a turisztikai központokban összpontosul, terjed az ételkiszállítás, változnak a fogyasztói szokások. Közben a kisebb, alacsony tőkeerejű vállalkozások egyre nehezebben tudják fenntartani működésüket.
A 2025-ös adatok alapján a magyar vendéglátóipar olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a túlélés egyre inkább az alkalmazkodóképességen múlik. A következő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a javuló gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom képes-e végre megállítani a vendéglátóhelyek számának évek óta tartó csökkenését.
