Repülőrajt helyett lefulladás: brutálisan lehagy minket Lengyelország
A legfrissebb GDP-adatok tanúsága szerint Magyarország továbbra is az Európai Unió sereghajtói között helyezkedik el, míg Lengyelország dinamikusan növekvő gazdaságával az élmezőnybe került, és már hatszor gyorsabban bővül. Ez a különbség már nem érhető tetten pusztán a háborús helyzet vagy a német gazdaság gyengesége miatt, mivel a hasonló külső tényezők lengyel földön látványos növekedést eredményeznek, itthon viszont stagnálás figyelhető meg.
A keddi GDP-adatok ismét fájdalmasan alacsonyak: Magyarország bruttó hazai terméke 2025 harmadik negyedévében mindössze 0,6 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest sem változott. Az első három negyedév során a GDP 0,2 százalékkal haladta meg a 2024-es szintet, amit a Központi Statisztikai Hivatal a második becslésében is megerősített.
Ha az Eurostat adatait elemezzük, Magyarország teljesítménye a tagállamok között az utolsó helyek egyikén áll. Néhány ország – írország, románia és finnország – produkált nálunk is gyengébb eredményt, éves összehasonlításban pedig a magyar 0,6 százalékos GDP-bővülés a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, csupán a német 0,3 százalékos növekedés és a finn 0,7 százalékos visszaesés marad el tőle.
A magyar gazdaságnak a kormány által hangoztatott külső okai viszonylag gyorsan cáfolhatók, ha körülnézünk a régióban. A lengyel gazdaság, amely újra hozzáférhet az uniós forrásokhoz, olyan növekedési adatokat produkál, amelyekhez hasonlót ma már alig lehet találni Európában. A legfrissebb adatok szerint a lengyel GDP 3,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző évhez viszonyítva, míg a magyar gazdaság csupán 0,6 százalékos bővülést mutat, így a különbség már több mint hatszoros.
Az elemzésekből világosan kiderül, hogy a magyar gazdaság helyzete már a lengyelek figyelmét is felkeltette. A money.pl elemzése címe már beszédes: „Haveri kapitalizmus. Így állította meg Orbán Magyarország fejlődését.” Az elemzés rávilágít, hogy Orbán Viktor gazdasági modellje a kiválasztottaknak kedvez, nem a szélesebb gazdasági bázisnak. Az ország év elején még gyors növekedést mutatott, de azóta stagnálás következett be.
A hazai reformok nem valósultak meg maradéktalanul, a politikai rendszer gyengítette az intézményeket. A külföldi tőke visszafogottsága és az uniós konfliktusok együttesen a magyar növekedés megakadását okozzák.
Miközben Lengyelország sorra visszanyeri az uniós forrásokat és stabilizálja intézményi kereteit, Magyarország nettó befizetővé vált az EU-ban. Ezzel szemben Lengyelország óriási áramlást kapott az uniótól, így a gazdasági növekedése a látható eredmények szintjén is megmutatkozik. Mindezek alapján Magyarország gazdaságának stagnálása nem csupán véletlen egybeesés, hanem a politikai és gazdasági stratégia következménye.
A kormány tevékenysége visszaesést hozott az állami beruházások terén, mivel a költségvetési kiadások először jelentősen megemelkedtek, de ezt követően hirtelen visszavonták az ösztönző lépéseket, ezzel létrehozva egy ördögi kört, amely tovább gyengítette a növekedést.
Az elkövetkező időszakban a politikai döntések és a gazdasági irányvonalak nagymértékben befolyásolják Magyarország jövőbeli teljesítményét. A jelenlegi gyenge növekedés mértéke és az elkövetkező lehetőségek egyre inkább ébresztik az aggodalmat, hiszen a helyzet további romlása már nem csak a gazdasági mutatókon, hanem a mindennapokban is tapasztalható következményekkel járhat.
