Elöregedőben a magyar munkaerőpiac, jönnek a vendégmunkások?
A legfrissebb gazdasági előrejelzések, különösen a GDP növekedését illetően, biztató képet festenek Magyarország jövőjéről. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése alapján a várható GDP növekedés 2-3 százalék körüli, azonban a munkaerőpiac helyzete egyre aggasztóbbá válik. Az aktív korú népesség tömegesen esik ki a munkaerőpiacról, miközben az idősebb korosztályok létszáma folyamatosan növekszik. A tendencia megfordíthatatlanná válik, ami sürgeti a kormányzati intézkedéseket a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatban.
A 2026-ra vonatkozó GDP-előrejelzések a Kormányzat 3,1%-os növekedését valószínűsítik, míg az Európai Bizottság és a Fitch 2,3%-ot, míg az OECD 1,9%-ot prognosztizál. A Magyar Nemzeti Bank jövendölései szerint 2025-re 0,5% várható, majd 2026-ban 2,4% növekedés érkezik.
Ugyanakkor a munkaerőpiac dinamikája is jelentős változásokon megy keresztül. Az elemzések szerint a munkaerőpiac feszessége szerencsére valamelyest enyhült, azonban a figyelmeztető jelzések nem elhanyagolandók. A várakozások szerint a foglalkoztatottak számának korcsoportonkénti elemzése aggasztó trendeket mutat: 2023 és 2030 között 176,1 ezer 45-49 éves munkavállaló „tűnik el”, míg az 50-54 évesek és 55-59 évesek csoportja több mint 90 ezer fővel növekszik. A 15-49 év közötti korosztály foglalkoztatottjainak száma összesen 351,8 ezer fővel csökken, ami aláássa a fiatalok munkaerőpiaci jelenlétét.
Foglalkoztatási adatok szerint tavaly a hazai munkaerőpiac viszonylag stabil volt, a munkanélküliségi ráta 4,3-4,5% között mozgott, ami kedvezőbb, mint az EU átlag. Azonban a jövő megoldásainak megtervezéséért a kormányzatnak figyelembe kell vennie a munkaerőpiac peremén lévők, például diákok, nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek bevonását is.
2025-re a munkaerőpiac feszessége bérnövekedést hozott, hiszen a bruttó átlagkereset 691 400 forintra emelkedett, ami 9,1%-os növekedést jelentett. A nettó átlagkereset is 476 600 forintra nőtt, tehát a családtámogatási elemek segítik az embereket. Emellett a reálbérek folyamatos növekedése több mint két éve megfigyelhető, ami élénkíti a kiskereskedelmi forgalmat és javítja a fogyasztói bizalmat.
Összességében elmondható, hogy a magyar munkaerőpiac előtt álló kihívások és lehetőségek egyaránt komplex képet festenek, aminek következményei a jövő gazdasági növekedésére és a társadalmi struktúrákra is érezhető hatással lesznek. Az elöregedő munkaerőpiac és a vendégmunkások bevonására irányuló intézkedések kulcsszerepet játszhatnak a fejlődés fenntartásában.
