Nagyot húztak a lakossági állampapír-befektetők
A lakossági állampapír-állomány megközelítette a 13 500 milliárd forintot 2025 végére, ami jelentős növekedést jelentett az előző évhez képest. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint a háztartások állampapír állománya 570 milliárd forinttal nőtt tavaly, amely 4,4%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.
A tavalyi év végén a névértéken kimutatott állomány 13 500 milliárd forintra nőtt, szemben a 2024-es év végén regisztrált 12 933 milliárd forinttal. Ezen növekedés hátterében a lakossági befektetők keresletének erősödése áll, különösen az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) sugallta lehetőségek hátrányos helyzetbe kerülésével, melyek kamatai mintegy 20%-ról 4-5%-ra csökkentek.
A PMÁP állományának csökkenése, amely 3 251 milliárd forintra rúgott, nem az állampapírok elhagyását jelentette, hanem inkább a magánbefektetők átállását a magasabb kamatot kínáló kötvényformációkra, mint például a FixMÁP, a MÁP+ és a Bónusz Magyar Állampapír. A privátbanki ügyfélpénzek is jelentős mértékben távoztak a PMÁP-ból, és reáleszközökbe kerültek át.
Jelentős mozgások az év végén
2025 decemberében tovább erősödött a lakosság kereslete az állampapírok iránt, körülbelül 200 milliárd forinttal növelve a kitettségét. Az év utolsó hónapjában a külföldi befektetők nettó eladók voltak, de a hozamok már akkoriban elkezdtek csökkenni, így lehet, hogy érdemes lett volna megtartaniuk a forintos kötvényeket.
A magyar bankok ezzel szemben közel 900 milliárd forintnyi államkötvényt vásároltak fel, amely jelentős növekedést mutatott a pénzügyi intézmények mérlegében. A legnagyobb finanszírozók 2025 végén a következőképpen alakultak: a lakosság állampapír-állománya 13 500 milliárd forint, a külföldi befektetők 17 505 milliárd forintot képviseltek, míg a bankok 13 970 milliárd forintos elérhetőséggel rendelkeztek. A biztosítók és nyugdíjpénztárak 3 092 milliárd forintot, míg a befektetési szolgáltatók 3 543 milliárd forintot tettek hozzá a pénzügyi ökoszisztémához.
Befektetési alapok és részvények
Az MNB statisztikái azt is mutatják, hogy a háztartások többsége egyre inkább a befektetési alapok irányába fordul. Az év végén az alapok által kezelt háztartási vagyon már 13 462 milliárd forintot tett ki, ami jelentős növekedést mutatott az előző év 11 190 milliárdos értékéhez képest. A növekedést részben a nettó vásárlások, részben pedig a befektetett pénzek hozamai generálták.
Ugyanakkor a közelmúltban tapasztalt részvénybefektetések iránti kereslet viszonylag alacsony maradt, mal a Budapesti Értéktőzsdén a lakosság BÉT-részvényeinek értéke 2 886 milliárd forintra nőtt az év végére, 43%-os növekedést mutatva. A BUX index szintén 40%-kal emelkedett, de a lakossági befektetők nem csoportosították át a tőzsdére a tőkét olyan mértékben, mint várni lehetett volna.
Jövőbeli kilátások
2026-ban izgalmas lehetőségek várnak a befektetőkre, akik már nem találják a 7%-os állampapír hozamokat elég vonzónak. Az új, ígéretes befektetési eszközök keresése nem hagy nyitva sok kétséget, a piacon számos izgalmas sztotika áll rendelkezésre, nemcsak hazai, hanem regionális szinten is.
