Mekkora hatással lesz a paksi leállás a magyar gazdaságra?
Az elemzők véleménye szerint a paksi atomerőmű részleges leállása rövid távon nem fog jelentős károkat okozni a magyar gazdaságban. Ugyanakkor, ha az energiaellátási krízis elhúzódik, az már néhány tized százalékpontos növekedési visszaesést is eredményezhet.
Tüske Erika, a témában jártas szerző 2026. augusztus 5-én publikált írása szerint a közelmúltban hozott energiatakarékossági intézkedések következtében a díszvilágítást is lekapcsolták Budapest központjában, ami az országos energia- és vízellátási helyzetre reflektál. Az import növekedése és az energiaigényes iparágak termelésének korlátozása már most is észlelhető hatással bír a gazdasági növekedésre.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője megjegyezte, hogy az energiahelyzet költségvetési hatásai valószínűleg korlátozottak maradnak, mivel a költségek az éves GDP 0,1 százalékát képviselhetik. Az elemző arra is figyelmeztetett, hogy a villamosenergia-import arányának emelkedése a korábbi 20-25 százalékról augusztus elejére 46 százalékra emelkedett, amely várhatóan 500 millió és 1 milliárd euró közötti egyenlegromlást okozhat.
Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ vezetője is úgy látja, hogy a paksi leállásnak önállóan nem lesz komoly hatása az idei GDP-re. Bár a nagyfogyasztók termelésüket visszafoghatják, ezt részben át tudják ütemezni a későbbiekben, így a takarékossági intézkedések következtében várhatóan kevesebb áramot kell importálni, és a hatás csupán a „kerekítési hiba kategóriájába” tartozik az éves GDP szempontjából.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője figyelmeztetett, hogy a paksi termelés kiesése önmagában is GDP-veszteséget jelent. Az import növekedése a külkereskedelmi egyenleget rontja, ami további negatív következményekkel jár a GDP-re nézve. Ha a helyzet elhúzódik, a gazdasági növekedés akár néhány tized százalékponttal is alacsonyabb lehet, mint azt korábban előre jelezték.
Kármán András pénzügyminiszter a közelmúltban elmondta, hogy a kormány 2026-ra 1,6-1,7 százalékos gazdasági növekedést, míg a következő évben 2 százalék feletti növekedéssel számol. Az energiakérdések alakulása tehát meghatározó tényező lehet a jövőbeni gazdasági kilátásokban.
