Megszólalt a riasztó: komoly problémák a fiatalok munkaerőpiaci helyzetével
Magyarországon a fiatalok körében drámai mértékben emelkedik az inaktivitás. Különösen aggasztó, hogy minden tizedik fiatal sem dolgozik, sem pedig oktatásban nem vesz részt. Az integrációs nehézségek nemcsak az inaktív fiatalokat érintik, hanem azokat is, akik próbálnak belépni a munka világába, de a rendszeres alkalmazásra való átállás számukra szintén kihívást jelent.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy közelmúltbeli szakmai konferencián hangsúlyozta, hogy a pályakezdők lehetőségei komoly bizonytalanságot tükröznek. A technológiai változások gyorsan átalakítják a munkaerőpiacot, amely nem kedvez a fiatal generációnak, a 15-29 évesek körében tapasztalható helyzet tehát aggasztó.
Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár hozzátette, hogy a kormányzat tisztában van azzal, hogy a fiatalok integrációja nehézségekbe ütközik. Számos esetben a pályakezdők 3-4 nap után nem veszik fel a munkát, mivel a valóság szabályozottabb és rendszerszerű munkavégzést követel meg tőlük, amivel nem tudnak megbirkózni.
Az államtitkár kiemelte, hogy a NEET-fiatalok aránya Magyarországon még mindig magas, ami aggasztó tendenciát mutat, hiszen ez a csoport nem csupán a foglalkoztatásból, de az oktatásból és a képzésből is kiesett. Az aktív foglalkoztatási és oktatáspolitikai programok szerepe kulcssá vált, hogy a fiatalok ne szenvedjenek el generációs leszakadást.
A kormány az Ifjúsági Garancia Plusz program módosításával reagált a helyzetre. A cél nem csupán a fiatal munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése, hanem a számukra irányított támogatások nyújtása is elengedhetetlen. A köznevelési rendszerben is komoly változások történtek: bevezették a kötelező pályaorientációs mentorálást már az első osztálytól kezdődően, ami elengedhetetlen a fiatalok munkaerőpiacra való felkészítésében.
A diákmunkát támogató programok népszerűsége is nő, hiszen ezek segíthetik a fiatalokat a munka világába való sikeres beilleszkedésben. A kormányzat arra törekszik, hogy rugalmas és atipikus munkavégzési módokat népszerűsítsen, mint például a home office, amelyet a fiatalok egyre inkább kedvelnek.
A NEET-fiatalok helyzete és a jövő kilátásai
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) munkaerőpiaci jelentése hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiac stabilitásának megítélése szempontjából nem csupán a munkanélküliségi adatok fontosak, hanem az is, hogy a munkaerőpiac peremére szorult csoportok, mint a NEET-fiatalok, milyen arányt képviselnek. A tartós inaktivitás társadalmi szempontból is kockázatos, mivel a NEET-k csoportjába tartozó fiatalok gyakran elszigetelődnek, szegénységbe süllyednek, mentális problémákkal küzdenek, és a frusztrációik radikalizálódáshoz vezethetnek.
Az uniós statisztikák alapján 2019-ben a fiatalok munkanélküliségi rátája 12,8% volt, amely a pandémia miatt drámaian megnőtt 2020-ban, majd 2021-től kezdődően fokozatosan javult. Jelenleg a magyar fiatalok munkanélkülisége 2024-re 10,9%-ra stabilizálódhat, ami a korábbi évekhez képest kedvezőbb helyzetet jelez, ám a regionális különbségek továbbra is aggasztóak.
Összességében a fiatalok munkaerőpiaci integrációja és az oktatásba való tartós bevonásának megvalósítása kiemelkedő jelentőségű kell hogy legyen, hogy a jövő generációja ne maradjon le a globális versenyben, hanem képes legyen aktívan részt venni a munka világában.
Forrás: www.economx.hu/belfold/z-generacio-munkaero-ngm-palyakezdok-fiatalok.819112.html
