Befektetési és gazdasági események helyzete
A magyar tőzsde aktuális állapota figyelemre méltó, hiszen a BUX index 144 473,37 ponton áll, ami 0,7%-os emelkedést mutat. Az OTP részvényei 46 090 forinton zártak, ami 1,56%-os növekedést jelent. Ezzel szemben a Mol részvények 4 398 forintra csökkentek, 1,7%-os visszaesést produkálva. A devizapiacok egyenlege szerint az EUR/HUF árfolyam 360,1 forinton, míg az USD/HUF árfolyam 316,7 forinton stabilizálódott, ezek a mutatók 0,01%-os és 0,05%-os emelkedést jelentenek.
Politikai események és közvélemény
A Medián legfrissebb felmérése alapján a Tisza Párt támogatottsága visszaesett, melyet hibahatáron belüli csökkenésként mértek. A közvélemény-kutatás eredményei alapján a Fidesz támogatottsága viszont stabilizálódni látszik. A Tisza Párt 57%-os támogatottságot élvez, míg a Fidesz 19%-on áll a teljes népesség körében. Azok között, akik biztosan szavaznának, a Tisza 68%-ot, míg a Fidesz 23%-ot képvisel.
Ez a visszaesés különösen figyelemreméltó, mert a Medián már június végén a Tisza párt támogatottságának tetőzéséről számolt be. Mostanra azonban 3-5%-kal csökkent a csoport támogatottsága, de a Tisza Párt még így is kétharmados fölényben van a kormánypárttal szemben a biztos szavazók körében. Ugyanakkor a Mi Hazánk párt támogatottsága növekedett az előző hónaphoz képest, de a pártot megkerülni kívánó szavazók aránya továbbra is alacsony.
Államfői jelölés és társadalmi visszhang
A felmérés a Tisza Párt által javasolt államfőjelölés ügye után készült. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, Polgár Juditot javasolta a köztársasági elnöki posztra, azonban a világhírű sakkozó később visszautasította a jelölést. A társadalom 97%-a tudott a köztársasági elnök választásáról, és 94%-uk értesült Polgár Judit jelöléséről. A közvélemény viszonya megosztott volt: míg a népesség harmada támogatta a jelölést, 42% elutasította azt. A Tisza szavazók 43%-a látta őt megfelelő jelöltnek, de több mint egyharmaduk nem értett egyet a javaslattal.
A legnagyobb vita nem a jelölt személyéről, hanem az államfőjelölés módjáról alakult ki. A Medián adatai szerint a lakosság kétharmada elégedetlen volt a társadalmi egyeztetés hiányával, és csupán 22% tartotta indokoltnak, hogy a kormánypárt ilyen gyorsan reagált az államfői poszt megüresedésére. A Tisza szavazóinak 60%-a is szükségesnek tartotta volna a társadalmi egyeztetést a jelöltállítás előtt.
