Ausztria új kihívásai a magyarok számára: A kiköltözési trendek változása
Az utóbbi években egyre több magyar állampolgár fontolgatja, hogy Ausztriában kezd új életet, ám a korábbi „kimegyek és majd lesz valahogy” hozzáállás már nem elegendő. A 2026-os évet számos újdonság várja az osztrák életbe költözni kívánókat.
Ausztria évek óta a magyar kivándorlók egyik legkedveltebb helyszíne, ugyanakkor a mögöttes számok sokféle élethelyzetet és motivációt fednek fel. A Pénzcentrum által közölt információk szerint jelenleg 110-130 ezer magyar él tartósan Ausztriában, míg körülbelül 50 ezren ingáznak Magyarország és Ausztria között. A szezonális munkák és az idősgondozás területén dolgozó magyarok helyzete azonban sok esetben nem jelenik meg jól a statisztikákban.
Anett Weinzierl, a WD Jobshilfe vezetője és HR szakértő, hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac helyzete jelentősen megváltozott. Míg a vendéglátás és a szállodaipar továbbra is a legnépszerűbb foglalkoztatási területek közé tartozik, a szobalányok és takarítók számos lehetőséggel rendelkeznek, mivel ezekhez a munkákhoz nem feltétlenül szükséges magas szintű nyelvtudás. A középfokú német nyelvtudás azonban már lehetővé teszi a belépést az egészségügyi szektorba, de szakirányú végzettség és honosítás is szükséges.
A 2026-os év új kihívásokat is hoz: általános béremelések lépnek életbe, ugyanakkor a családi pótlék inflációkövető emelését két évre felfüggesztették. Az autópályamatricák és a dohánytermékek ára is emelkedik, valamint nő a hosszú távú albérleti szerződések aránya, ami stabilabb, de hosszabb elköteleződést jelent a bérlőknek.
Az idősebb munkavállalók számára bevezetésre kerül a részleges nyugdíj lehetősége is, amely rugalmasabb átmenetet kínál. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók csökkentett munkaidőben dolgozhassanak, miközben már résznyugdíjat kapnak.
A kiköltözni kívánó családok száma drasztikusan megugrott a 2022-es választások után, és azóta folyamatosan növekszik. Különösen a nyugdíjasok körében egyre gyakoribb a kiköltözés, a család közelsége és a nyugodtabb életminőség megteremtésének vágyával indokolva.
Majd a lakhatás kérdése komoly problémát jelent: a garzon lakások ára 110-140 ezer euró között mozog, míg a kétszobás ingatlanok jellemzően 200 ezer eurótól indulnak, különösen Bécsben, ahol a kereslet rendkívül magas. A számok azt mutatják, hogy a magyarországi ingatlanok eladásából lehet pénzt meríteni osztrák lakás vásárlására, azonban a fedezett összegnek elegendőnek kell lennie a vásárláshoz.
A kiköltözők legnagyobb hibái közé tartozik a nyelvtudás alábecsülése és az irreális elvárások. Annak ellenére, hogy uniós állampolgárként munkavállalási engedélyre nincs szükség, a tartózkodási engedély megszerzése érdekében három hónapos bérpapírra, TB-jogviszonyra és jövedelmi minimumokra van szükség.
Aki sikeresen megszerzi a tartózkodási engedélyt, hozzáférést kap az osztrák szociális rendszerhez, amely ebben az európai kontextusban az egyik legimpozánsabbnak számít. A vendéglátás területén a nettó bérek 1800-2200 euró között mozognak, ahol a szobalányok is nettó 1800 eurót kereshetnek, azonban a bérek a kollektív szerződések függvényében változnak tartományról tartományra.
Weinzierl kiemelte, hogy a munkaerőpiac telítettsége és az ügyintézési nehézségek miatt a német nyelvtudás kiemelkedően fontos. Továbbá fontos, hogy a kiköltözők ne arra számítsanak, hogy azonnal onnan kezdhetnek, ahol Magyarországon abbahagyták: sok esetben az alacsonyabb startpozíciók elvállalására és esti nyelvtanfolyamokra van szükség, de a hosszú távú befektetések megérik a fáradtságot.
