Már az exportunk sem az igazi: döccent egyet tavaly a magyar külkereskedelem
A magyar külkereskedelem az utóbbi időben nehézségekkel küzd, amit az exportcsökkenés és az importnövekedés tükröz. Az év végi statisztikák alapján 2026. január 29-én megjelent beszámoló szerint decemberben a termék-külkereskedelmi többlet elérte a 333 millió eurót, azonban ez a szám figyelembe veszi, hogy a kivitel volumene 3,8%-kal, míg a behozatalé 7,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A teljes tavalyi évet tekintve a helyzet aggasztóbb: az export értéke 0,5%-kal csökkent, míg az import 2,8%-kal emelkedett, ami ezt a tendencia elmélyülését jelzi. E tények tükrében a termék-külkereskedelmi egyenleg 439 millió euróval romlott, a túlzott import pedig a gazdaság fenntarthatóságára is hatással van.
A statisztikák szerint a kivitel értéke decemberben 10,8 milliárd euró (4158 milliárd forint), míg a behozatal 10,5 milliárd euróra (4029 milliárd forint) rúgott. Az év végi adatok is további aggasztó jeletek referenciáiként szolgálnak, ahol az export és import egyaránt jelentős mértékben növekedett, 6,0%-os és 6,5%-os növekedésekkel. Ez különösen patináját adja a hosszú távú kereskedelmi stratégiák újragondolásának és a globális piaci tendenciák alaposabb elemzésének.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban kifejezett árszínvonala a kivitelben 4,6%-kal, míg a behozatalban 7,8%-kal csökkent az előző év hasonló hónapjához képest, ez a cserearány 3,5%-os javulásában is megfigyelhető volt. A forint árfolyama is javulást mutatott az euróval és dollárral szemben, 6,6%-os, illetve 16%-os erősödéssel.
A gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek exportjának volumene is növekedett, 5,1%-kal, illetve 2,2%-kal, míg az energiahordozók ezen a fronton egyértelműen gyengélkedtek: exportjuk 9,1%-kal csökkent. Az élelmiszerek, italok és dohány árufőcsoportja viszont a kivitel volumene tekintetében 6,8%-os bővülést mutatott.
A kereskedelmi szektor, különösen az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem, szintén jelentős növekedésen ment keresztül, a kivitel volumene 7,7%-kal emelkedett, ami a jövőbeli lehetőségeinket is letisztázza.
Összességében elmondható, hogy a magyar külkereskedelem jelenlegi helyzete komoly kihívásokkal néz szembe, és érdemes lenne új irányokat keresni a fenntartható növekedés érdekében, hiszen a statisztikák rávilágítanak: a gazdasági stabilitás nemcsak a számokon, hanem azok mögött lévő mélyebb trendeken is múlik.
