Magyar megtakarítások mozdulatlansága: 11 ezer milliárd forint nyugszik lekötés nélkül
Februárra új rekord született: a magyar háztartások bankszámláin pihenő, lekötetlen pénzek állománya átlépte a 11 200 milliárd forintos határt. Ez a félelmetesen magas összeg, amelyet a lakosság nem forgat meg, lenyűgöző 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, áll a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiban.
Hol marad a kamatvadászat?
Bár néhány pénzügyi intézmény igyekszik vonzó lekötési ajánlatokkal csábítani az ügyfeleket, a magyarok nagy része továbbra is tartózkodik attól, hogy betéti konstrukciókba helyezze a megtakarításait. A Gránit Bank eBank konstrukciója például 6,5%-os éves kamatot kínál három hónapra, míg a MagNet Bank Prizma betéte akár 6,62%-ot is nyújt hasonló időszakra – és mégsem mozdul meg a többség.
Állampapírok – az elszalasztott lehetőség?
A lakossági állampapírok kamatkifizetései nyilvánvalóan hozzájárultak a számlákon pihenő összegek növekedéséhez, de az inflációra érzékenyen reagáló alternatívák ellenére hatalmas összegek rekedtek meg alacsony kamatozású konstrukciókban. Például a mindössze 4-5%-os hozamot nyújtó Prémium Magyar Állampapírokban közel 3800 milliárd forint ragadt be.
A banki ajánlatok variációi
Több bank kínál rövid futamidejű, magasabb hozamú termékeket. Az OTP Bank Prémium Forint Betétjével például évi 6%-os kamat érhető el. A befektetési jegyekkel kombinált konstrukciók, mint a CIB Bank Tandem megtakarítása vagy a Gránit Bank Hozampáros terméke, lehetőséget biztosítanak azok számára, akik nemcsak a kamatokból, hanem befektetési hozamokból is profitálni kívánnak. Ugyanakkor a feltételek bonyolultsága, mint például a friss pénzek elhelyezése vagy a minimális vásárlási elvárások, talán mégis visszarettentik az ügyfeleket.
Miért fogják elmozdítani a milliárdokat?
Égető kérdés, hogy vajon meddig pihennek ezek az elképesztő összegek teljesen kihasználatlanul. Gergely Péter pénzügyi szakértő szerint ez az állapot nem fenntartható; előbb-utóbb a háztartások lépéseket tesznek, hogy a tétlen összegek termőre forduljanak – akár magasabb hozamot ígérő betétekben, akár alternatív befektetésekben.
A tétlenség ára: elveszett lehetőségek
Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi pénzügyi szokások nemcsak a megtakarítóknak okoznak kárt, hanem a gazdasági növekedésnek is. Hiába vannak versenyképes kamatkínálatok vagy állampapírpiaci lehetőségek, ha az információhiány vagy egyszerű lustaság miatt a lakosság tömegei továbbra is elkerülik ezeket az opciókat.
Kérdések, amelyek választ követelnek
Mi tartja vissza a magyarokat attól, hogy a pénzüket valamilyen – akár egyszerű, biztonságos – konstrukcióban forgassák? Mennyi az ára annak, ha a tétlen összegek továbbra sem találnak maguknak gyümölcsöző felhasználási módot? Felkészül-e a banki szektor arra, hogy megfelelő ösztönzőkkel és edukációval elősegítse a háztartások pénzügyi aktivitását?
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/11-ezer-milliard-lakossagi-megtakaritas.808041.html
