Krízisből krízisbe bukdácsol a világ – Mitől tartanak igazán a cégvezetők?
A KPMG legújabb nemzetközi felmérése rávilágít, hogy a világ vezérigazgatói jelenleg borúlátóbbak, mint egy évvel ezelőtt. A polikrízis, amely különböző válságok együttes hatását jelenti, folyamatosan permakrízissé alakul, és a bizonytalanság egyre inkább a mindennapi működés részévé válik.
Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója kiemeli, hogy a vállalatoknak számos kihívással kell szembenézniük. A háborúk, a technológiai forradalom és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) követelmények mind együttesen nehezítik a helyzetet, miközben a mesterséges intelligencia (AI) a kockázatok mellett a növekedés reményét is jelenti.
A jövő azoké a cégeké lehet, amelyek ellenállóbb üzleti modelleket építenek, figyelembe véve a sok lábon álló ellátási láncokat és a folyamatosan tanuló szervezeteket. A cégvezetők most prioritásként kezelik a rezilienciát, hogy reagálni tudjanak a növekvő globális kihívásokra.
A geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági alapok
Az eszközök és megoldások gyorsan változnak: a cégeknek olyan folyamatokat kell beindítaniuk, amelyek képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez. A geopolitikai és gazdasági destabilizációk, valamint a technológiai diszrupciók mind egy újfajta stratégiai gondolkodásmódot követelnek meg a vezetőktől.
Felmérésük alapján a vezérigazgatók jóval bizakodóbbak saját cégük kilátásaival kapcsolatban, mint a világgazdaság általános helyzetével. Ennek hátterében két fő tényező áll:
- Először is, a vezetők természetes célja, hogy gyorsabban növekedjenek, mint a gazdaság egésze, mely piaci előnyhöz juttatja őket.
- Másodszor, a vállalatok szélesebb eszköztár áll rendelkezésére a növekedés érdekében, mint a globális gazdaság szintjén, például felvásárlások és új piacra lépés formájában.
Tényezők, amelyek fenyegetik a magyar gazdaságot
A magyar gazdaság erős exportfókuszú, így minden globális kihívás közvetlen hatással lehet rá. A felmérések szerint a vezetők úgy érzik, hogy a technológiai diszrupciók válnak a legnagyobb veszélyforrássá, míg a geopolitikai feszültségekre a cégek már reagáltak.
A COVID-19 világjárvány során kiderült, hogy a „lean” beszállítói láncokra épített logisztika rendkívül sérülékeny. A vállalatok arra kényszerültek, hogy biztonságosabb, alternatív ellátási láncokat építsenek ki, amelyek képesek kezelni a geopolitikai instabilitásokat.
Az AI hatása a vállalatok növekedésére
Az AI-t a cégvezetők a növekedés egyik fő motorjának tartják, azonban a vállalatoknak nem csupán technológiai szempontból kell a mesterséges intelligenciával foglalkozniuk, hanem annak emberi aspektusaira is figyelmet kell fordítaniuk. Az AI-rendszerek bevezetéséhez szükséges tudás gyakran hiányzik a munkaerőpiacon, ami súlyos akadályt képvisel.
Az öt legfontosabb kockázat közül négy közvetlenül a technológiához köthető, beleértve a kibertámadások veszélyét, a munkaerő AI-felkészültségét, az AI rendszerek bevezetésének feladatát, valamint az inflációs nyomást.
Végső soron a cégeknek folyamatosan tanuló szervezetté kell válniuk, hogy képesek legyenek megküzdeni a jövő kihívásaival. A fenntarthatóságot is elsősorban nem csak marketingkamra, hanem valós, költséghatékony stratégiaként kell kezelniük, miközben a globális gazdasági pozíciók megőrzésére és megerősítésére törekednek.
Bár a cégvezetők általában bizakodóbbak cégük kilátásaival kapcsolatban, a borúlátás egyértelmű jele, hogy a világ egy bonyolult krízisből egy másikba, egy folyamatosan változó és kiszámíthatatlan helyzetbe lépett.
