Kiderült az átlagos magyar fizetési adatok valódi képe
2025 februárjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 661 400 forintra rúgott, amely 9,3 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Ám mielőtt ünnepi körmenetekbe kezdenénk, érdemes végignézni a számok mélyebb rétegeit, ahol az igazság kényelmetlenül bújik meg.
A bruttó dominál, de nettóban csontos a valóság
Miközben a bruttó mediánkereset elérte az 533 600 forintot, az adók és egyéb levonások után megmaradt nettó keresetek sokkal soványabbak. Kedvezmények figyelembevétele nélkül a nettó átlagkereset 439 800 forint volt, míg a kedvezményekkel korrigált összeg lényegesen kevesebb embert érintett: 455 000 forintot ért el. Ezekben az értékekben a körülmények közötti brutális aránystatisztika szinte kiált az értelmezésért.
A reálkereset gyenge fellendülése
Bár a reálkereset 3,5 százalékkel növekedett ugyanebben az időszakban, az infláció árnyéka 5,6 százalékos mértékben szegte kedvünket. Ez a növekedés legjobb esetben is csak apró lépés a gyümölcsözőbb életszínvonal felé, miközben a napi megélhetési költségek szélsebesen előzik a béremelkedést.
A költségvetés és a nonprofit szektor is képbe kerül
A rendszeres bruttó átlagkeresetek megoszlása szerint a vállalkozások, a költségvetés és a nonprofit szektor szintén emelkedett, azonban nyilvánvaló a különbség. A magasabb nonprofit szektorbeli keresetek rávilágítanak arra, hogy egyensúlyhiány uralkodik a szektorok között, ahol a költségvetés kevesebb emelésre hajlandó mind terhelhetőség, mind hierarchikus ellentétek miatt.
Mediánkereset: az elhallgatott valóság
Az igazi gond itt bukkan fel: a bruttó mediánkereset 8,5 százalékos növekedéssel 533 600 forintra emelkedett, ám e mögött a „közepesen keresett” munkavállalók továbbra is határozottan középszerű szintet tapasztalnak. A kedvezményeket tartalmazó nettó mediánérték 370 700 forint, amely minőségi életszínvonalhoz aligha elegendő. Ez jól mutatja a társadalmi rétegek közti szakadék fájdalmas mélységét.
Kormányzati álláspont: sikerek helyett elrejteni való számok
Czomba Sándor államtitkár büszkén szónokol az „árrésstopról” és a béremelések „kézzelfogható hatásáról”, azonban a statisztikai adatok nem igazolják mindezt maradéktalanul. A közszolgáltatások árait és a munkavállalói terheket érintő döntések nyomán generált kisebb kedvezmények csak cseppet jelentenek a tengerben, míg mindennapi emberek millióinak továbbra sincsenek kézzelfogható alternatívái az előrelépésre.
Élesen kirajzolódik egy túlfényezett kép, amely látszólag egy olyan gazdasági fellendülést mutat, amely egyelőre csak távoli álom a legtöbb család számára. A számok ugyan nőnek, de a valóságból feltáruló aránytalanságok és elmaradások továbbra is az ország gazdasági vezetőinek legégetőbb kritikái között szerepelnek.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ksh-kerestek-netto-brutto-median.807880.html
