Kiderült, mennyit hoznak valójában a fesztiválok: nettó milliárdokat nyer az állam
A GKI legfrissebb gyorselemzése világos képet ad arról, hogy a fesztiválszektor nemcsak szórakozást, hanem komoly gazdasági hasznot is termel Magyarország számára. A jelentés meglepő számokat mutat, ami felveti a kérdést, hogy ez a növekvő siker a jövőben is fenntartható lesz-e.
A hazai nagyfesztiválok nemcsak költséget jelentenek, hanem jelentős adóbevételt is generálnak. A nemzetközi fesztiválok vonzzák a külföldi turistákat, ezzel növelve a turizmusból származó exportbevételt. A GKI szerint egy közepes vagy nagy fesztivál nettó befizetőként jelenik meg az államháztartás számára.
A válasz arra a kérdésre, hogy mennyit ér egy fesztivál az ország gazdaságának, nem csak a közvetlen támogatásokban rejlik, hanem sokkal inkább az adó- és exportbevételekben. A következő évek egyik kulcskérdése, hogy a növekvő költségek és a működési kockázatok mellett a fesztiválok mennyire tudják megőrizni gazdasági fenntarthatóságukat. E perspektívában fontos lenne, hogy a támogatási és szabályozási környezet megfelelően tükrözze e rendezvények társadalmi és gazdasági értékét.
Minden évben felmerül a kérdés, hogy mennyibe kerülnek a fesztiválok, és mit hoznak az országnak. A GKI legújabb felmérése szerint a nagyfesztiválok gazdasági hatása kedvezőbb, mint azt sokan gondolják. A számok magukért beszélnek: a fesztiválok mérhető nemzetgazdasági súlyt képviselnek, adóbevételt generálnak, és a külföldi látogatók költése révén turisztikai exportbevételt hoznak hazánkba. Az adatok azt mutatják, hogy egy nemzetközi látogatottságú nagyrendezvény évente milliárdos nettó többletet termelhet a költségvetésnek.
A hazai koncert- és fesztiválszektor a 2019-es évet megelőző utolsó teljes évében több mint 7 millió jegyet értékesített, ami összesen mintegy 45 milliárd forintos nettó jegyárbevétellel járt, és ehhez közel 29 milliárd forintos vendéglátóipari forgalom is kapcsolódott. A szektor adófizetései szintén figyelemre méltóak; csupán a jegyeladások után több mint 9 milliárd forint áfát fizettek be a költségvetésbe. Ezen kívül a külföldi látogatók költése túllépte a nettó 18 milliárd forintot, amely 2019-es árakon értendő.
A GKI becslései alapján a KSH fogyasztóiár-indexével 2025-re átszámítva a nettó jegyárbevétel elérheti a 71 milliárd forintot, míg a vendéglátóipari forgalom 46 milliárd forintra rúghat. Ezen felül a külföldi vendégek költése 28 milliárd forintra, az áfabevétel pedig 14 milliárd forintra tehető. A külföldi látogatók költése valójában exportbevételnek számít, amely rendezvények nélkül nem jelenne meg a magyar gazdaságban.
A GKI 2026 nyarán kérdőívet küldött a legnagyobb hazai fesztiválok szervezőinek, amelyből az öt megkeresett rendezvény közül négy adott válaszokat. A kapott információk alapján látható, hogy a fesztiválok látogatottsága rendkívül változatos. Összesen 751 ezer látogatást regisztráltak az öt rendezvényen, ami fesztiválonként 66 és 320 ezer közötti látogatást jelent. Ezzel együtt érdemes megjegyezni, hogy a teljes, 7 millió eladott jegy a teljes hazai élőzenei piacot reprezentálja, nem csupán az itt vizsgált nagyrendezvények látogatottságát.
A fesztiválok finanszírozásában a jegybevétel és a szponzoráció a legmeghatározóbb forrás, míg az állami támogatások szerepe viszonylag korlátozott, általában a költségvetés 1-7%-ával. Érdekes, hogy a válaszadó fesztiválok közül néhányak se állami, se önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A turisztikai előnyök ellenére egyes fesztiválok a helyszín hasznosításáért is saját zsebből fizetnek.
A nemzetközi vonzerő tekintetében a válaszadó fesztiválok a külföldi látogatók arányát általában 1 és 8% közé becsülik. Ezzel szemben a Sziget Fesztivál esetében ez az arány akár 50%-ot is elérheti. Ez a koncentrált külföldi kereslet magyarázza, miért a teljes szektor exportbevétele is jellemzően kevés rendezvényhez kapcsolódik.
A Sziget Fesztivál például évente körülbelül 10 milliárd forinttal járul hozzá az ország GDP-jéhez, emellett több milliárd forintnyi adó- és járulékbevételt generál a költségvetés számára, részben a fesztivál közvetlen működése, részben pedig a látogatók szálláshelyi, vendéglátási költései által. Fontos megemlíteni, hogy a szervezők több százmilliós területhasználati díjat is fizetnek.
Az adatok rávilágítanak arra, hogy a hazai fesztiválok gazdasági értéke szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a külföldi kereslet vonzása, ezért a szektor nemzetközi versenyképessége és exportképessége gazdaságpolitikai szempontból szintén indokolt. A fesztiválszervezők számára az infláció, az emelkedő költségek és a fellépői díjak növekedése komoly kihívásokat jelentenek. Továbbá, a bevételek érezhetően csökkennek, mivel a jegyvásárlás gyakran késlekedhet, ami kedvezőtlen időjárás esetén jelentős veszteséget okozhat. A szektor kockázatai magukban foglalják a fokozott versenyt a kényelmesebb élményeket nyújtó eseményekkel szemben, valamint az időjárással és egyéb eseményekkel kapcsolatos bizonytalanságokat. Mindezek ellenére a fesztiválok nettó befizetők maradnak a költségvetés számára.
