Kiderült, mekkora problémát jelent a rendkívül alacsony nyugdíjak
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint Magyarországon közel 160 ezer öregségi nyugdíjas él, akik havonta maximum 120 ezer forintot kapnak kézhez. Ez az összeg az alapvető megélhetéshez is szinte elégtelen, és e statisztikából a rokkantsági nyugdíjasok adatai még nem szerepelnek.
A nyugdíjas társadalom összetétele
2025 elején Magyarország lakosságának negyede, azaz 2,4 millió ember részesült különböző nyugdíjjellegű ellátásokban. Az öregségi nyugdíjasok teszik ki ennek 77 százalékát, míg 5,9 százalék a „Nők 40” kedvezményben részesült. Ez a rendszer a nők számára nyitja meg az előrehozott nyugdíjlehetőséget, amennyiben 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek.
Megváltozott munkaképességűek ellátásában 239 ezren részesültek, hozzátartozói nyugellátásban – például özvegyi vagy árvaellátásban – 96 ezren, míg életkorhoz kötött ellátást 28 ezren vettek igénybe. Az összesített adatok alapján a nyugdíjasok népességi aránya az elmúlt évek során alig változott, azonban az ellátottak száma fokozatosan csökkent.
Nemek közötti különbség az ellátásokban
A nők ellátásokban való felülreprezentáltsága továbbra is szembetűnő. Az özvegyi nyugdíjban részesülők például 90 százalékban nők, az összes nyugdíjas 62 százaléka szintén a női népességből kerül ki. A férfiak azonban magasabb öregségi nyugdíjat kapnak, köszönhetően a jellemzően hosszabb szolgálati időnek és magasabb kereseteknek. Ez a különbség 2025 elején több mint 39 ezer forintot tett ki havonta.
Területi különbségek és a megélhetési nehézségek
Pest vármegyében volt a legkevesebb nyugdíjas, míg Békés vármegyében a legtöbb. Az ellátottak aránya Tolna és Békés megye esetében kiemelkedő volt, ahol a társadalmi-gazdasági helyzet és a korstruktúra következtében magasabb az ellátási jogosultságot szerzettek száma. Budapesten az öregségi nyugdíjasok aránya elérte a 89 százalékot, míg az ország déli részein, például Tolnában mindössze 76 százalékot tettek ki.
Kiemelendő, hogy a külföldre folyósított nyugdíjak összege – például Németországba vagy Ausztriába – jóval alacsonyabb, gyakran nem éri el a 90 ezer forintot. Ez a szolgálati idő országonkénti megosztásából adódik, amely inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti az idős korúak mindennapi életét.
Nyugdíjemelés és a reálérték csökkenése
2024-ben a nyugdíjak reálértéke az emelések ellenére csökkent. Az átlagos öregségi nyugdíj 242 327 forint volt, azonban a keresetekhez képest vásárlóereje 6,4 százalékkal visszaesett. Eközben a 120 ezres havi ellátás alatt élők aránya 8,5 százalék volt, akik közül sokan külföldi szolgálati idő miatt csak töredéknyugdíjat kaptak.
Budapesten jobbak az esélyek
Az átlagos nyugdíjak összege Budapesten kiemelkedett, és elérte a közel 289 025 forintot, amely az országos átlagot is jóval meghaladta. A legmagasabb összegeket a főváros XII. kerületében kapták az ellátottak, míg a legalacsonyabbakat a XX. kerületben és más vidékiesebb térségekben.
Ez az egyenlőtlenség rámutat arra, hogy az időskori megélhetés súlyosan eltérhet attól függően, hol él valaki az országon belül, valamint milyen élet- és munkakörülményekkel bír a nyugdíj előtt. Mindezen mutatók együttesen a nyugdíjrendszer átgondolására figyelmeztetnek, hiszen a jövőbeni kihívásokra ezek az egyértelmű problémák sürgető válaszokat kívánnak.
Forrás: www.economx.hu/magyar-gazdasag/ksh-nyugdij-rokkantsag-ozvegyek-arvasag.807547.html
