Megfordult a magyar ingatlanpiac sorsa: ipari szuperhullám és lakáspiaci robbanás
A magyar ingatlanpiac 2025-re új lendületet kapott, a befektetések számának megduplázódásával, amely mellett a kereslet minden szegmensben erősödik, míg a kínálat folyamatosan szűkül. Az e mögött álló támogatások között kiemelkednek a kormányzati programok és a régiós tőke növekedése. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IKF) elnöke hangsúlyozta az ipari és lakóingatlanok terén tapasztalható növekedés fontosságát.
A gazdaságban tapasztalható pozitív fordulatok, például a csökkenő infláció és a lazuló monetáris politika, lehetővé teszik, hogy az ingatlanpiac a stabilizációt követően újra növekedési pályára álljon. A CBRE adatai szerint 2025-re a befektetési forgalom várhatóan eléri a 800 millió eurót, ami a 2024-es 400 millió euró duplája. A jövőbeli prognózisok alapján elérheti az 1 milliárd eurót.
Ipari ingatlanok és a vidéki dinamika
Az ipari ingatlanpiac kiemelkedő teljesítményével a kereslet vidéki térségekben is megugrott, ahol a kereslet szeptember végére már 25 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az ilyen területek közé tartozik Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl, ahol az infrastrukturális fejlesztések, például autópályák és hidak, új befektetési hullámot gerjesztettek.
Jelenleg körülbelül 17 millió négyzetméternyi ipari ingatlan található Magyarországon, ebből közel 6 millió négyzetméter bérelhető terület, míg 11 millió négyzetméter saját tulajdonú raktár és gyártócsarnok. A kereslet növekedésével egyre több új csarnok épül, hogy kielégítse a bérlői igényeket.
Robbanás a lakáspiacon: keresleti nyomás és kínálati korlátok
2025 a lakáspiaci fordulat éve lett. Az inflációs nyomás csökkentése és az állampapírok lejárata a befektetési célú és végfelhasználói vásárlók visszatérését eredményezte. Az Otthon Start Program kedvezményes hitelei pozitív hatással voltak mind a használt, mind az új lakások piacára, ami újra felívelő ciklusba helyezte a szektort.
Ugyanakkor az újépítésű lakások kínálata nem elegendő a folyamatosan növekvő kereslet kielégítésére: várhatóan 2025-ben csupán 16 ezer új lakás épül, míg a lakásállomány megújulásához legalább 25 ezer lenne szükséges. Az 1,5 millió forint/négyzetméter alatti lakások hamar elkelnek, míg az 1,7 millió forint/négyzetmétert meghaladó prémiumprojektek maradéktalanul telítik a piacot.
Stratégiai váltás és fenntarthatóság
Takács Ernő hangsúlyozza a kiszámítható szabályozás fontosságát a fenntartható lakáspiac érdekében. A fejlesztők sürgetik az alacsony lakásáfa és a kiemelt beruházási státusz véglegesítését, melyek ösztönözhetik a nagyobb projekteket. Az új társasházi-építményi jog bevezetése várhatóan tovább növeli a finanszírozhatóságot és a vevői bizalmat.
A jövőbeni növekedés biztosítása érdekében a magyar ingatlanpiac állami és önkormányzati együttműködésen, valamint a magánszféra aktív szerepvállalásán múlik. Az ipari és lakóingatlan-piacok párhuzamos fejlődése biztató jele a reálszektor élénkülésének, de a szabályozás és a kínálat növelése kulcsfontosságú a tartós fejlődéshez.
Az ingatlanfejlesztők optimismusa mellett a kínálat-kereslet egyensúlyának fenntartása, a telekárak kordában tartása, valamint a három szféra közötti konstruktív együttműködés elengedhetetlen a jövőbeni sikerekhez.
Forrás: Economx
